2020. október. 24. szombat - Salamon napja van
Banner
Banner
Banner
A Fed új elnökének dilemmája

A Fed új elnökének dilemmája

2014. január 7. 16:54

Február elsejétől női vezetője lesz a világ egyik legbefolyásosabb pénzintézetének. Egyelőre nem világos, hogy a Fed élére kinevezett Janet Yellen miként fogja leépíteni elődjének gazdaságélénkítő politikáját, amely kedvező nemzetközi pénzügyi környezetet teremtett a magyar kormány gazdaságpolitikájához is.

A jelenleg alelnöki tisztséget betöltő, 67 esztendős Yellen lesz az első nő az amerikai jegybank szerepeté betöltő százéves pénzintézet élén. A január 31-én távozó Ben Bernanke helyébe lép majd a kormányzótanács elnöki posztján. Obama a várakozások szerint Stanley Fischert, a Bank of Israel volt elnökét jelöli majd a Fed alelnökének. Az amerikai elnöknek be kell majd töltenie a kormányzótanács két további megüresedett helyét is.

Barack Obama nyilatkozatban üdvözölte az új Fed-elnök kétpárti szenátusi megerősítését. Rámutatott, hogy Yellen az ország egyik legnagyobb tiszteletben álló közgazdásza, akinek személyében az amerikaiak olyan szenvedélyes pártfogóra lelnek, aki megérti, hogy a gazdaság- és pénzügypolitika végső célja az amerikai munkások és családjaik munka- és életkörülményeinek javítása. "Janet elkötelezettje a Fed kettős megbízatásának, az infláció kordában tartásának és egyúttal annak, hogy a munkanélküliség csökkentése és a munkahely-teremtés révén szembenézzen a legfontosabb gazdasági kihívással" - írta az elnök. Kifejezte meggyőződését, hogy az új Fed-elnök a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatásával elősegíti majd a gazdaság általános helyzetének javulását és megvédi a fogyasztók érdekét. 

Janet Yellen közgazdászi pályafutása során nagy hangsúlyt fektetett a munkanélküliség elleni küzdelemre és támogatta a Fed alacsony kamatláb- és kiterjedt kötvényvásárlási politikáját. A várakozások szerint Bernanke szellemével összhangban fogja folytatni az irányítást, de mint arra elemzők rámutattak, rövid időn belül el kell döntenie, hogy hogyan építse le hivatali elődjének gazdaságélénkítő expanzív pénzügypolitikáját anélkül, hogy ezzel kárt okozna. Yellen 2010 óta a Fed alelnöke. A brooklyni születésű és a Yale egyetemen végzett szakember korábban a San Franciscó-i Federal Reserve Bank elnöke, fehér házi tanácsadó, Bill Clinton elnöksége alatt a Fed kormányzótanácsának tagja és a berkeleyi Kaliforniai Egyetem professzora volt. Tanított a London School of Economicson is.

Férje, George A. Akerlof, ugyancsak közgazdász, aki 2001-ben Joseph E. Stiglitzcel és A. Michael Spence-szel együtt megkapta a szaktudomány Nobel-díját. Berkeleyben Yellen a közgazdasági ellenkultúra részeseként bírálta a szabadpiac hatékonyságának dogmáját. Álláspontja szerint a piac számára hasznos az olyan szabályozás, amely elejét veszi a visszaéléseknek és korlátozza a gazdasági növekedés zavarait. Azért kezdett el foglalkozni a közgazdaságtannal, mert érdekelte, hogyan lehetne javítani az emberek életszínvonalán.

Az új Fed-elnök nézetei ugyanakkor közelebb állnak a jelenlegi, centrista kormányzatéhoz, mint a liberális demokratákéhoz. Ennek egyik jele az, hogy nem híve a nagybankok feldarabolásának. A leendő bankelnök egy évtizeddel ezelőtt az első közhivatalnokok között volt, akik figyelmeztették a világot, hogy az emelkedő ingatlanárak alkotta "buborék" kidurranhat. Bírálói szerint ugyanakkor a San Franciscó-i Fed elnökeként gyakorlati lépéseket nem tett a várható károk megelőzésére. A recessziót követően azonban felismerte, hogy a talpra állás lassú folyamat lesz, és hogy nem kell félni az inflációtól, aminek következtében még Bernankénél is aktívabban támogatta, hogy a Federal Reserve aktív szerepet vállaljon a gazdaságélénkítésben.
   

Forrás: MTI

 

Partneroldalak