2018. november. 19. hétfõ - Erzsébet napja van
Banner
Banner
Banner
A turisztikai főszezon a betörők „paradicsoma”

A turisztikai főszezon a betörők „paradicsoma”

2018. július 2. 10:20

Nyáron, a turisztikai főszezonban nem csak két-három napra, hanem hosszabb időre is felügyelet nélkül maradnak a lakások, ami jó hír a betörőknek. Az ingatlantulajdonosoknak viszont egyáltalán nem az, hiszen az okozott kár átlagosan félmillió forint. Idén sok a hosszú hétvége is, ekkor tizenhét százalékkal nő a betörések száma, ami éves szinten eléri a 40-50 ezret.

Feltűnően sok, nagyjából tíz százalékkal több az ingatlanokkal kapcsolatos kárbejelentés kora nyáron, amikor a nyaralótulajdonosok megkezdik a készülődést a szezonra, valamint ősz elején, amikor még nem zárják be végleg, de hosszabb időre elhagyják a nyaralót. A bűnözési adatok szerint évente csaknem 40-50 ezer lakó-és nyaralóingatlant törnek fel. Szakértők szerint jelenleg az ingatlanok mintegy kilencven százalékára van érvényes – bár egyelőre még részben elavult – biztosítás. 

Magukra hagyott értékek

Nyáron sem ajánlott nagy értékű tárgyakat felhalmozni a lakatlan hétvégi házakban, a biztosítóknál ugyanis nem tartják életszerűnek például a kisebb vagyont érő családi ékszerek, festmények és antik bútorok tárolását ezekben az épületekben, ezért nem is fogadják el a feltűnően nagy összegre bejelentett kártérítési igényt.

A hosszú hétvégék különösen alkalmasak a betörésekre, ilyenkor azonban a lakóövezetekben portyáznak előszeretettel a bűnözők, mert tudják, sok lakás napokra őrizetlenül marad – hívja fel a figyelmet több szakértő is.  Sokéves tapasztalat alapján állítják, a hétvégi betörők egy része kifejezetten a soklakásos épületekre szakosodott, mert többségük tudja, az ilyenkor nagy eséllyel kihalt folyosókon, emeleteken zavartalanul „dolgozhatnak”. Ráadásul, a függőfolyosós házakban lakók a szomszéd, a lakóközösség általában éber figyelmében is bízva gyakran lazábban veszik a biztonságot, a megelőzést. 

Védtelen lakások

Vannak lakások, amelyeken nincsenek rácsok, biztonsági zárak és egyéb egyszerű, ám hatásos védekezési eszközök. A tulajdonosok ugyanis azt gondolják, a szomszédok úgyis mindent látnak, mindent hallanak, s ez megfelelő visszatartó erő. Ám ilyenkor a szomszédok is elutaznak, a betörők előtt pedig szabad a pálya. Különösen akkor, ha a tulajdonos a tágabb környezetében is elújságolta, netán a közösségi portálokon is közzétette: napokra elvonul pihenni az egész család.

A betörők a lelkünket is kifosztják

Egy betörésben leginkább az viselne meg minket, ha olyan tárgyakat veszítenénk el, amelyekhez személyesen kötődünk, és amelyeket ilyen formán pótolhatatlannak tartunk – derült ki a Groupama Biztosító megbízásából az NRC kutató cég által készített országos reprezentatív felmérés eredményeiből.  E szerint a lakásbiztosítással rendelkezők 85 százalékban ezt tartanák leginkább elviselhetetlennek, míg a pénzben kifejezhető veszteséget 81 százalékban tartjuk „csak” ilyen tragikusnak. 

A válaszokból kitűnik, hogy a nők számára sokkal inkább jelent sokkoló élményt egy betörés. A személyes tárgyak elvesztését például tízből kilencen nagyon nehezen viselnék, és az is több mint nyolcvan százalékuk számára jelentene nagyon rossz érzést, ha valaki csak úgy bemenne a lakásukba, vagy hozzányúlna, turkálna a személyes tárgyai között. A férfiakat szintén megviselnék a betörés ezen „velejárói”, de sokkal kisebb arányban (64-74%) említették ezekkel kapcsolatban az elviselhetetlen, vagy nagyon rossz érzést.


Betörés esetén nem csak a lakásunkat éri támadás, hanem pszichológiai szempontból a személyt is      Stockphoto

„A válaszok alapján az látszik, hogy az eltulajdonított tárgyak közül nem a pénzben kifejezve legdrágábbak okozzák a legnagyobb veszteséget, a veszteséglistán a sokáig listavezető televízió elé került a laptop, a számítógép, illetve a személyes okmányok, valószínűleg azért, mert ezek nem csak tárgyak, hanem adatok is egyben” – emelte ki Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója. 

Maradandó lelki sérülés

Betörés esetén nem csak a lakásunkat éri támadás, hanem pszichológiai szempontból a személyt is. Az énhatár megsértése szintén vegyes érzelmi reakciókat válthat ki, megjelenhet szégyenérzet, harag, kisebbrendűségi érzés. Fontos ilyenkor leválasztani az otthonunkat magunkról, és tudatosítani, hogy a lakásunk egy ingatlan, nem mi magunk vagyunk. Ha tartósan, több mint hat hónapon keresztül fennáll ez az érzés, mindenképpen forduljunk szakemberhez, pszichológushoz – figyelmeztet Pápay Nikolett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Magatartástudományi és Módszertani Tanszékének munkatársa.

Kiemelte: az alapvető biztonságérzet teljes helyreállítása sokszor több időt igényel, segítség nélkül a poszttraumás stressz akár évekig kísérheti a személyt, ami memória és figyelemzavar, valamint bezárkózás formájában jelentkezik.

Biztonsági ajtó van, más nincs

A betörések ellen sokan tesznek óvintézkedéseket. A leggyakrabban használt eszköz a magas minőségű biztonsági bejárati ajtó. Míg az emberek fele ügyel arra, hogy bejárati ajtaja megfelelő védelmet nyújtson, riasztót már csak a lakosság ötöde használja. A rács, távfelügyelet, vagy a különböző okos megoldások alkalmazása pedig az előzőekhez képest is háttérbe szorul.

A CLB független biztosítási alkusz nyolc pontja nyaraló és lakástulajdonosoknak

  1. Pontosan határozza meg ingóságainak értékét, hogy a kárrendezéskor megkapja a valós összeget.
  2. Nyaralójában ne hagyjon télre olyan nagy értékű tárgyakat, amiket nem tartalmaz a nyaralóbiztosítása.
  3. Jegyezze meg szerződése évfordulóját. Előző lakásbiztosítását felmondani és újat kötni leghamarabb csak 30 nappal a forduló előtt lehet.
  4. Ha teheti, válasszon éves díjfizetési gyakoriságot. Így adják ugyanis a legtöbb kedvezményt a biztosítók, s így véletlenül sem marad ki év közben a befizetés, ami akár a biztosítás érvénytelenségét is jelentheti káreseménykor.
  5. Minden harmadik évben hasonlítsa össze a lakásbiztosítási ajánlatokat, és ha jobbat talál, kösse újra.
  6. Indulás előtt mindenképpen győződjön meg róla, hogy az ajtók és az ablakok zárva vannak.
  7. Ha több napra elutazik, érdemes szomszédot, rokont megkérni, hogy időnként ellenőrizze az ingatlant, ürítse ki a postaládát.
  8. Semmiképpen se tegye közhírré a közösségi portálokon, hogy elutaztunk és a lakásunk üresen maradt.

Hunyor Erna Szofia
Forrás: Pr7/CLB/Groupama Biztosító/Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Partneroldalak