Nem mindegy, hogy közvetítőtől vagy kereskedőtől vásárolunk autót. Jól bizonyítja ezt az az eset, amellyel a panaszos a Budapesti Békéltető Testülethez (BBT) fordult.                                       

A használtautót megvásároló ügyfél szóban egy magyar kereskedőtől, – ám mint a vásárlás után kiderült – a valóságban egy német magánszemélytől vásárolt. Utólag szembesült azzal a vevő, hogy valójában egy közvetítő értékesítette a gépjárművet, aki semmilyen felelőséggel nem tartozik a hibákért. A fogyasztó azt hitte, hogy a vállalkozás az autó tulajdonosa, még ott is hagyta előző gépjárművét beszámítás érdekében, és ezen felül még kifizetett egymillió 370 ezer forintot. Már itt azonban alapos gyanúra adhatott volna okot, hogy az átvételkor egyáltalán nem kapott adásvételi szerződést, mert arra a „hivatalos ügyintézés miatt még szükség van”. Később viszont jelentős műszaki hibák léptek fel, aminek a javítását a vállalkozás nem vállalta, azt pedig a fogyasztónak kellett kifizetnie, ötszázezer forintot – tájékoztatott a BBT. 
 
Közölték, később a vállalkozás levelet írt a fogyasztónak, amelyből kiderült, hogy az állítólagos kereskedő nem is a szó szerinti eladó, hanem csupán egy közvetítő volt, aki az értékesítés közvetítését vállalta egy harmadik személy javára. A fogyasztó utólag hozzájutott a szerződéshez, amely szerint Darmstadt városából vásárolt, és euróban fizetett, ezek viszont egyáltalán nem voltak igazak. A közvetítő magyarországi vállalkozást viszont nem terhelte felelősség, a jogi kapcsolat pedig a panaszos, fogyasztó és az eredeti megbízó között állt fenn, aki ráadásul papír szerint egy németországi magánszemély volt. Így a javítási költség megtérítését sem kérhette a magyar vállalkozástól. Épp ezért a Budapesti Békéltető Testület előtti eljárásban is el kellett utasítani a károsult kérelmét, mert nem tudta igazolni, hogy az általa megjelölt cég volt az autó valódi tulajdonosa. 
 
Ezekre figyeljenek a vásárlók
 
Egyáltalán nem mindegy, hogy a fogyasztók egy közvetítőtől vagy egy autókereskedőtől vásárolnak, mint ahogy az sem, ezt milyen tartalmú papírok támasztják alá. Míg a közvetítő csupán közreműködik az értékesítésben egy harmadik fél érdekében, addig a kereskedő valójában is az autó tulajdonosa. Ez azért bír jelentőséggel, mert később bármilyen hiba adódik, a vevő nem a közvetítőnél, hanem annál a vállalkozásnál reklamálhat, amely a szerződés szerinti, valódi eladó (a tulajdonos) volt. Mindig ellenőrizni kell ezeket előzetesen, és fontos, hogy ezt az ügyletről kapott adásvételi szerződés is igazolja írásban. Sose fogadják el a vásárlók, ha nem tudnak ott azon nyomban számukra aláírt szerződést adni, ez esetben keressenek másik vállalkozást.
 
A gépjármű adásvételi szerződést mindig írásba kell foglalni, teljes bizonyító erejű magánokiratként. Mindkét félnek legalább két példányra van szüksége belőle, azaz összesen legalább négy példány készüljön a szerződésből. Aláírás előtt sem nélkülözhető azonban a fogyasztói tudatosság és ellenőrizzék, hogy eladóként ki szerepel. Ha az például a szerződés szerint csupán egy másik magánszemély, akkor fogyasztóvédelmi probléma esetén nehezebben tudják a vásárlók jogaikat érvényesíteni.
 
Mit tehetünk, ha magánszemélytől vásároltunk és hibás az autó?
 
Ilyenkor, a vásárlástól számított egy éven belül még kérhető a kellékszavatossági jogok körében a javítás vagy csere, ennek hiányában pedig a vételár-leszállítás vagy a teljes ár visszafizetése. Azonban, ehhez a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy eleve hibás volt az autó a vásárlás pillanatában, amikor azt neki átadták. Még akkor is, ha a hiba a kocsival már azonnal és akkor előjön, amikor elhajtott a vásárlás helyszínéről – tanácsolta a BBT. 

Szerencsésebb helyzetben vagyunk viszont, ha esetleg még jogszabály folytán járó, kötelező egyéves jótállás vagy ezzel együtt gyári jótállás is vonatkozik a másik magánszemélytől megvett, használt autóra. Ilyen lehet az az eset például, ha valaki vesz egy új gépjárművet egy kereskedőtől, például ötéves gyári jótállással (a hétköznapi szóhasználatban: garancia), azonban a vásárlást követően meggondolja magát, és nem sokkal később eladja az autót egy másik magánszemélynek. Ilyenkor – mivel az új gépkocsik tartós fogyasztási cikknek minősülnek – a járműre egyéves kötelező jótállás vonatkozik az első eladástól számítva, a gyártó által kínált ötéves jótállás mellett. Ez alapján pedig a kocsi új tulajdonosa, ha még a legelső eladástól számított egy éven belül jött elő a hiba, akkor a kötelező jótállásból fakadó jogokat, amennyiben pedig az öt éven belül derült ki, úgy az ötéves gyártói jótállásból fakadó jogokat ugyanúgy érvényesítheti.

Alapos körültekintést igényel a használtautó-vásárlás                                                                      Stockphoto

Ezek a jogok ugyanazok, amelyekről már volt szó (ingyenes javítás vagy csere, vételár-leszállítás vagy a vételár visszatérítése), és azokat az autót még újonnan eladó forgalmazóval, vagy pedig, ha az igény csak a kijavítás, a jótállási jegyen megjelölt szervizzel szemben is lehet gyakorolni. A jótállási igényeket akkor utasíthatja el a vállalkozás, amennyiben bizonyítja, hogy hiba oka csak később, az első eladást követően keletkezett. 
 
E jogokat elsősorban a jótállási jeggyel lehet érvényesíteni, ennek hiányában pedig azzal a számlával, amelyet az első eladásról állított ki – az akkor még új autóról – a kereskedő. Fontos viszont, hogy az érintett vállalkozás követelheti annak igazolását, hogy a fogyasztó valóban az új tulajdonosa az érintett gépkocsinak, ezt pedig legegyszerűbben azzal az adásvételi szerződéssel lehet bizonyítani, amelyet már az autót később nekünk használtan eladó, másik magánszeméllyel kötöttünk meg.

Még a vásárlás előtt érdeklődjenek a fogyasztók és kérdezzenek rá, ha egy másik magánszemélytől vásárolnak, hogy van-e még arra akár kötelező jótállás, akár gyári jótállás, és megvannak-e a jótállási jogok érvényesítéséhez szükséges papírok. A legjobb, ha rendelkezésre áll mind az eredeti jótállási jegy és számla is, ami igazolja a korábbi, azaz a kereskedő általi első eladás tényét és a cserébe járó összeg megfizetését. 
 
Kereskedőtől hibás autót? 
 
Amennyiben kereskedővel szerződtek a vásárlók és így vettek használtautót, akkor alapesetben a vásárlástól számított egy évig – szavatossági jog alapján – lehet reklamálni annak hibája miatt. Az első hat hónapon belüli hiba esetén még az eladónak szükséges azt bizonyítani, hogy annak oka csak később, a megvétel után keletkezett. Ugyanakkor a hat hónapon túli, tehát például a nyolcadik vagy kilencedik hónapban tönkrement gépjármű esetében már a vevőnek kell bizonyítani azt, hogy eleve hibás állapotban adták át számára a kocsit. 
 
Előfordulhat persze itt is az előbb említett eset, hogy valaki új autót vásárolt, amit később, például még egy éven belül továbbadott egy autók értékesítésével foglalkozó kereskedőnek, és a fogyasztó itt, már az autókereskedő piacán választja ki és veszi meg, az ekkor már használtnak számító autót.  Ez esetben is igaz az, hogy a még újként történő, első eladástól számított egy évig érvényes kötelező jótállás jogszabály folytán jár az autóra.

Ha pedig arra gyártói jótállás is volt, úgy az abból fakadó jótállási jogokat (ingyenes javítás vagy csere, vételár-leszállítás vagy teljes vételár visszatérítése) szintén gyakorolhatja az új tulajdonos, egész végig a gyártói jótállás ideje alatt, amelyet ismét az első, még újként történő eladástól kell számítani. A jótállás alapján itt is a vállalkozás kizárólag akkor mentesülhet az igény teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka csak később, az általa még új autóként történő eladást követően keletkezett. 
 
Ha új autót vettünk egy kereskedőtől
 
Ilyenkor a vevő a vásárlástól számított egy éven belüli hiba esetén a kötelező jótállás alapján érvényesítheti jogait, amely esetben a kereskedőt ismét – egy évig – bizonyítás terheli arra nézve, hogy ő még hibátlan autót adott el. Ha pedig ennél hosszabb idejű, gyártói jótállás is vonatkozott az autóra, akkor az ez idő alatt előjött hiba esetén is felléphet a fogyasztó a jótállási jogokkal. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gyártói jótállás – az egy éven belüli kötelező jótállással ellentétben – bármilyen feltételhez köthető, és ha ezt a feltételt (például évenként szerviz-felülvizsgálat az erre kijelölt szakszervizben) a fogyasztó nem teljesíti, akkor erre hivatkozva azonnal elutasítható már a jótállási igény.
 
Pr7
Forrás: BBT