A lakások drágulása visszafogottabbá vált a fővárosban, a vevők alkupozíciója pedig kis mértékben javult. Hasonló a helyzet az ország többi nagyvárosában is – derül ki az Ingatlan.com elemzéséből. Az ingatlanhirdetési portál az oldalon hirdető magánszemélyektől az eladást követően mindig megkérdezi, hogy mennyiért kelt el a meghirdetett ingatlan, így 2018-ban több ezer tranzakció alapján körvonalazódott az átlagos alku mértéke.  A fővárosban az idén átlagosan három százalékot lehetett alkudni az eladott használt lakások árából, ami összegszerűen 1,07 millió forintot jelentett. 

Eltérő tendenciák a fővárosban

A különböző kerületekben lakástípustól függően 0,7-5,3 százalék között volt az áralku mértéke. „Ez egy kicsit szélesebb sávot jelent a tavalyinál, akkor ugyanis 2,6-4,6 százalékkal tudták lejjebb szorítani a lakások árát a vevők” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte az emelkedő ingatlanárak miatt a vásárlók egyre inkább a külső kerületekben keresnek eladó ingatlanokat, illetve olcsóbb ingatlantípusok iránt érdeklődnek, ez pedig korlátozza az alkupozíciójukat is.

„A számokból az is kiolvasható, hogy már nem lehet bármilyen ingatlant bármilyen áron értékesíteni, mivel a drágább kerületekben és a nagyobb értékű ingatlanok értékesítésekor az eladóknak a többet kell engedniük a kínálati árakból” – tette hozzá Balogh László.

A panellakások árából keveset lehetett alkudni                                   Fotó: MTI

A fővárosi panellakások áraiból idén átlagosan csak 2-2,6 százalékot tudtak lefaragni a vevők. A XV. kerületi paneleknél még ennél is kisebb a vásárlók mozgástere, mindössze 1,5 százalékkal ment lejjebb a végleges eladási ár a meghirdetetthez képest. A budapesti családi házaknál más a helyzet, ezeknél átlagosan akár négy százalékot is elérheti az alku mértéke, de van olyan kerület, például a XX., ahol 6-7 százalékkal is csökkentették az árakat.  

Mennyit lehet alkudni a többi nagyvárosban?

Az országos lakáspiacon az elmúlt 1-1,5 évben a megyei jogú városok megkezdték a felzárkózást, ez a kereslet és a kínálat bővülése mellett az árak emelkedésén is látható. A megyei jogú városokban szakportál adatai szerint a tégla- és panellakások áraiból átlagosan három százalékot, mintegy hatszázezer forintot engedtek az árból az eladók, a családi házak esetében pedig majdnem hét százalékos volt az átlagos alku mértéke, ami 1,7 millió forintos árengedménynek felel meg. 

Ahogy a budapesti kerületek esetében, a megyei jogú városok közötti is vannak jelentős eltérések az alkupozícióban. Az elemzés szerint Egerben és Zalaegerszegen nem nagyon tudtak a vevők alacsonyabb árat elérni a tégla lakások esetében. Ezzel szemben Salgótarjánban átlagosan több mint hat százalékot is engedtek az árból az eladók. „Ez a megyei jogú városok között a legmagasabb érték, ami azzal magyarázható, hogy a városban az országos átlaghoz képest visszafogottabb a kereslet a használt lakások iránt” – tette hozzá Balogh László. 

Lassabban nő a  fizetőképesség, mint a lakásár

A szakértő szerint az elmúlt 2-3 évben Budapesten és a nagyvárosokban a vevők fizetőképessége lassabban nőtt a lakásáraknál, ezért a lehetséges alku mértéke annál magasabb minél drágábban hirdetnek meg eladásra egy ingatlant.

„Szintén nagyobb az alkupozíciója a vásárlóknak akkor is, ha az eladónak valamilyen oknál fogva – például továbbköltözés miatt – sürgőssé válik a lakáseladás. A vevők egymásra licitálása, és az, hogy a hirdetési árnál drágábban tudnak eladni egy ingatlant, ma már kifejezetten ritka jelenség. „Erre tipikusan akkor kerül sor, ha egy ingatlant az átlagos kínálati áraknál húsz-harminc százalékkal olcsóbban hirdet meg valaki, ez viszont csak az esetek kevesebb mint egy százalékában fordul elő – fogalmazott Balogh László.

Hunyor Erna Szofia
Forrás: Pr7/Ingatlan.com