2019. július. 24. szerda - Kinga, Kincso napja van
Banner
Banner
Banner
Nyaralásból rémálom lehet biztosítás nélkül

Nyaralásból rémálom lehet biztosítás nélkül

2018. június 25. 9:35

Biztosítás nélkül utazik külföldre minden második magyar, pedig még egy kisebb baleset kórházi ellátása is százezrekbe kerülhet. Ezt a költséget – ha nincs utasbiztosítás –, a kinti kórház a sérült turistán hajtja be, akár évek múlva is. Pedig egy alig több mint kétezer forintos biztosításból akár milliókra rúgó luxus kórházi környezetre, kifogástalan egészségügyi ellátásra is futja. Kockázatos vakon megbízni a bankkártyás utasbiztosításokban külföldön, ezek többségét ugyanis valamilyen módon, például egy ottani vásárlással be kell élesíteni ahhoz, hogy működjön a szolgáltatás.

A magyar turisták fele nem hiszi, hogy baja eshet külföldön. Csak ez lehet a magyarázat arra, hogy minden második turista utazik és sportol biztosítás nélkül országhatáron túl is – véli Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. A huszonöt biztosítóval szerződött alkusz cég szakértője a hirado.hu-nak elmondta: a biztosítók nem győzik figyelmeztetni az embereket a hazai viszonylatban horribilisnek számító külföldi orvosi beavatkozások költségeire. Ennek ellenére minden második magyar biztosítás nélkül utazik külföldre – mondta.

Hajthatatlan magyarok

Az utazók felét mégsem lehet rábírni még egy olcsó, 2-3 ezer forintos utasbiztosításra sem. Ezek a turisták nem gondolnak arra – vagy nem hiszik el, amíg nem a saját bőrükön tapasztalják –, hogy ha mégis orvoshoz kell fordulni külföldön, az esetenként akár milliókra rúgó orvosi beavatkozások költségét biztosítás híján rajtuk hajtják be, külföldi kórházak magyar profikat bíznak meg a pénz beszedésével. Az eljárás során nincsenek tekintettel az egykori páciensek szociális helyzetére, ezért a megbízó szempontjából sikeres behajtásba egész családok mehetnek tönkre.

Nyaralás, sport, védősisak

A CLB szakértője egy, a közelmúltban történt esettel ecseteli az utasbiztosítás nélküli balesetek következményeit. Védősisak nélkül biciklizett az osztrák Alpokban egy magyar turista, aki egy könnyűnek indult esésnél beverte a fejét, ennek következtében néhány pillanatra elvesztette az eszméletét. Ezt követően nem tudta koordinálni a mozgását, s mindkét válla eltörött. Járni tudott – hiszen a válla sérült meg – ezért nem a hegyi mentők, hanem a barátai szállították be a közeli kórházba, ahol luxus körülmények között, gyorsan, szakszerűen ellátták, s gondosan kezelték a kint tartózkodása hátralévő két napján.

Mindkét karját megműtötték volna ott helyben, ám a sérült úgy döntött, magyar orvos barátai kezére bízza magát. A külhoni beavatkozás és a kétnapos kórházi ellátás cehhje csak azért nem haladta meg a félmillió forintot, mert a legköltségesebb tételek, a hegyi mentés és a műtét összege hiányzott a számláról. A sérült tehát megúszta félmillió forintos számlával, amit ő az alig háromszáz forintos utasbiztosításból rendezett. A biztosításból még a lábadozáshoz szükséges kiadások és a betegállomány idejére kieső kereset pótlására is futotta. Ez a balatoni vendéglátásból élő sérültnek és családjának a túlélést jelentette.

Egy szükségtelen rémálom

Németh Péter szerint ez az eset azon kevesek közé tartozik, amelyek legalább anyagilag jól végződtek, mert az olcsó biztosítás fedezi a kiadásokat. A szakértő tapasztalatai szerint sokan még gyerekkel is úgy indulnak útnak, hogy a kocsijukat műszakilag nem készítették fel a hosszú útra, forró nyári melegben várható megpróbáltatásra, ezért gyakran hosszabb-rövidebb időre az utakon rekednek.


Egy könnyűnek ígérkező túra során is érhet bárkit baleset                                       Stockphoto

Azoknak, akik sajnálták a pénzt – 2-3 ezer forintot – a biztosításra, rémálom és kész anyagi csőd az ilyen utazás.  A szakértő azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy nem elég csak megkötni a szerződést, fontos, hogy az erről szóló bizonylatok kéznél legyenek az út során. Németh azt javasolta: mindig legyen a kocsiban „bikakábel”, amivel egy másik autó aksijára kötve lemerülés után is el lehet indítani az autókat. Vontatókötél, láthatósági mellény, nagyobb utakra tartalékbenzin, valamint kellő mennyiségű ivóvíz, s némi élelem is szükséges az útra.

Méregdrága ellátás

Egy külföldön történt baleset ellátása több tízmillió forintba is kerülhet. Még egy egyszerű fogászati ellátás vagy csonttörés is százezrekre rúghat. Hihetetlenül növeli a költségeket, ha például netán helikopteres szállításra is szükség van. Márpedig gyakran van – szögezi le a biztosítási szakértő. S akkor még nem kalkuláltunk egy súlyos sérülést, életmentő műtétet, rehabilitációt, a családtagok kiutaztatását, a beteg hazaszállítását, s az itthoni utókezelések miatti munkából való kiest – sorolta a szakember azokat a tételeket, amelyek miatt a külföldi zavartalannak indult kikapcsolódás egy „átlagkeresetű magyar számára megfizethetetlen, több tízmillió forintos költséggel zárulhat.

Ne bízzunk vakon a bankkártyában

Németh Péter szerint kockázatos vakon megbízni a bankkártyás utasbiztosításokban külföldön, ezek többségét ugyanis valamilyen módon, például egy ottani vásárlással be kell élesíteni ahhoz, hogy működjön a szolgáltatás. Ám van olyan bank, amelyiknél előre be kell jelenteni a kiutazást, mert csak így lép életbe a pluszszolgáltatás, amely egyébként sokkal szűkebb körű fedezetet nyújt a balesetekre, mint egy külön kötött utasbiztosítás.


Nem minden bankkártyához jár biztosítás, de ha mégis, azt aktiválni kell                         Stockphoto

A külföldre utazók egy része legalább gondol a biztosításra, igaz, hátra is dől kényelmesen azzal, hogy a bankkártyájához „jár” ez a szolgáltatás. Azt azonban csak elenyészően kevesen tudják, hogy ez a plusz többnyire csak akkor lép életbe külföldön, ha egy ottani, bármilyen tranzakcióval – kártyás vásárlással vagy pénzfelvétellel – beélesíti a tulajdonosa.

Úgy tűnik viszont, hogy bankja válogatja, miféle módon garantálja a kártya mellé az utasbiztosítást. Van, amelyik elvárja, hogy indulás előtt jelentse be a kártyatulajdonos az úti célt és az ott töltött időt is – napra pontosan -, s erre az időtartamra kiállít egy igazolást, mert csak így működik az utasbiztosítás. A bakkártyás biztosítás praktikus szolgáltatás, ám a tapasztalatok alapján úgy tűnik, a beélesítésről külön, minden utazás alkalmával gondoskodni kell. Szakértők állítják: teljes körű biztonságot – számtalan helyzetre kártérítést és fedezetet nyújtó szolgáltatást – csak a klasszikus, külön megkötött utasbiztosítás nyújt, s nem kerül többe, mint a nyaralás idejére tervezett napi 1-2 korsó sör. 

Biztosítás terrortámadásra

Egy biztosítási alkusz elemezte az utaspanaszokat is, s kiderült: a megkötött biztosításokhoz képest elenyészően kevesen kifogásolják a szolgáltatást. A jegybank felügyeleti osztályához érkezett bejelentésekben az ügyfelek jellemzően a kárigények elutasítását, a kártérítések mértékét, valamint a poggyász,- és útlemondási biztosításokra vonatkozó ügyfél-tájékoztatást kifogásolják. Ám valamennyi utasbiztosítási szerződés tartalmaz olyan eseteket, amelyekre a biztosító nem nyújt szolgáltatást vagy további „fedezeti limiteket” rögzíthet, és bizonyos esetekben az önrész vállalását is kikötheti. A napjainkban egyre jellemzőbb terrortámadásokra viszont már a legtöbb biztosítónak van ajánlata. Olyan országokra azonban, ahová a magyar hatóságok hivatalosan nem ajánlják a kiutazást, egyetlen biztosító sem szerződik. 

Veszélyes hosszú hétvégék

Németh Péter elmondta az is, hogy 17 százalékkal nő a betörések száma a hosszú hétvégéken, amikor az emberek napokra elutaznak, s felügyelet nélkül maradnak a lakások. Az okozott kár átlagosan félmillió forint. Évente csaknem 25 ezer ingatlant törnek fel, a betöréses lopások mintegy 15, a rongálások 27, az egyéb lopások 17 százalékában hétvégi ház a célpont.

Feltűnően sok, nagyjából tíz százalékkal több az ingatlanokkal kapcsolatos kárbejelentés kora nyáron, amikor a nyaralótulajdonosok megkezdik a készülődést a szezonra, s ősz elején, amikor még nem zárják be végleg, de hosszabb időre elhagyják a nyaralót. A bűnözési adatok összegzése szerint évente csaknem 25 ezer ingatlant törnek fel, a betöréses lopások mintegy 15, a rongálások 27, a lopások 17 százalékában valamilyen hétvégi ház a célpont. Jelenleg az ingatlanok mintegy 90 százalékára van érvényes – bár egyelőre még részben elavult – biztosítás, ebben mindössze öt százalék a hétvégi házakra kötött megállapodások aránya.


A hosszú hétvégék különösen alkalmasak a betörésekre, ilyenkor a lakóövezetekben portyáznak előszeretettel a bűnözők    Stockphoto

Magukra hagyott értékek

Nyáron sem ajánlott nagy értékű tárgyakat felhalmozni a lakatlan hétvégi házakban, a biztosítóknál ugyanis nem tartják életszerűnek például a kisebb vagyont érő családi ékszerek, festmények és antik bútorok tárolását ezekben az épületekben, ezért nem is fogadják el a feltűnően nagy összegre bejelentett kártérítési igényt.

A hosszú hétvégék különösen alkalmasak a betörésekre, ilyenkor azonban a lakóövezetekben portyáznak előszeretettel a bűnözők, mert tudják, sok lakás napokra őrizetlenül marad – hívja fel a figyelmet több szakértő is. Sokéves tapasztalat alapján állítják, a hétvégi betörők egy része kifejezetten a soklakásos épületekre szakosodott, mert többségük tudja, az ilyenkor nagy eséllyel kihalt folyosókon, emeleteken zavartalanul „dolgozhatnak”. Ráadásul, a függőfolyosós házakban lakók a szomszéd, a lakóközösség általában éber figyelmében is bízva gyakran lazábban veszik a biztonságot, a megelőzést – figyelmeztet a szakértő. 

Védtelen lakások
 

Vannak lakások, amelyeken nincsenek rácsok, biztonsági zárak és egyéb egyszerű, ám hatásos védekezési eszközök. A tulajdonosok ugyanis azt gondolják, a szomszédok úgyis mindent látnak, mindent hallanak, s ez elég visszatartó erő. Ám ilyenkor a szomszédok is elutaznak, a betörők előtt pedig szabad a pálya. Különösen akkor, ha a tulajdonos a tágabb környezetében is elújságolta, netán a közösségi portálokon is közzétette: napokra elvonul pihenni az egész család. A biztosítók statisztikájára hivatkozva Németh azt állítja, egy hosszú hétvégén akár 17 százalékkal is megugorhat a betörések, rablások, rongálások száma. A kár értéke természetesen változó, ám – szintén a kimutatások szerint – átlagosan eléri a félmillió forintot is.

A biztosító figyel
 

A kártérítési igény bejelentésekor a biztosító minden körülményt megvizsgál, kiemelten figyeli azt is, hogy a károsult előzőleg mindent megtett-e a biztonságáért. Fontos szempont – egyebek között -, hogy van-e rács, megfelelő zár vagy esetleg riasztó a házban. Becslések szerint a hétvégi házak jelentős részére még mindig nincs biztosítás.

Tények, számok

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által közzétett statisztika szerint 2010 és 2013 között 3 millió 78 ezerről 2 millió 985 ezerre zuhant a lakásbiztosítások száma, 2014-ben azonban megállt a csökkenés, sőt némileg javultak a számok: 2017-ben 14 ezerrel több szerződést kötöttek az ingatlanok biztosítására.

A CLB biztonsági nyolc pontja nyaraló és lakástulajdonosoknak

  1. Pontosan határozza meg ingóságainak értékét, hogy a kárrendezéskor megkapja a valós összeget.
  2. Nyaralójában ne hagyjon télre olyan nagy értékű tárgyakat, amiket nem tartalmaz a nyaralóbiztosítása.
  3. Jegyezze meg szerződése évfordulóját. Előző lakásbiztosítását felmondani és újat kötni leghamarabb csak 30 nappal a „forduló” előtt lehet.
  4. Ha teheti, válasszon éves díjfizetési gyakoriságot! Így adják ugyanis a legtöbb kedvezményt a biztosítók, s így véletlenül sem marad ki év közben a befizetés, ami akár a biztosítás érvénytelenségét is jelentheti káreseménykor.
  5. Minden harmadik évben hasonlítsa össze a lakásbiztosítási ajánlatokat, és ha jobbat talál, kösse újra.
  6. Indulás előtt mindenképpen győződjön meg róla, hogy az ajtók és az ablakok zárva vannak.
  7. Ha több napra elutazik, érdemes szomszédot, rokont megkérni, hogy időnként ellenőrizze az ingatlant, ürítse ki a postaládát.
  8. Semmiképpen se tegye közhírré a közösségi portálokon, hogy elutaztunk és a lakásunk üresen maradt.

Táborban a gyerek 

Iskolai csoportok százai indulnak el akár külföldre is utasbiztosítás nélkül. Szakértők szerint szülők, tanárok, táborvezetők közös felelőssége, hogy a gyerekeknek legyen mindenre kiterjedő, párszáz forintos utas- vagy a belföldön táborozóknak balesetbiztosításuk. A tanulóbiztosítás nem elég.
Gyerekek ezrei táboroznak jelenleg is úgy, hogy az aprólékosan, gondosan összeállított programból és útipoggyászból csupán az utas- vagy balesetbiztosítás hiányzik. Ez a szülők, utazás- és táborszervezők figyelmetlensége, mit több felelőtlensége – hívja fel a figyelmet Németh Péter.


Mindegy, hogy kisiskolás vagy nagyobb utazik táborba, az útra mindig ajánlott egyénileg biztosítást kötni
Stockphoto

A gyerekek biztonságáért kampányoló CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója szerint nem csoda, hogy meglepte a szülőket a napokban egy budapesti iskola testnevelő tanára, aki a külföldre tervezett osztálykirándulást megelőzően a szülőknek kijelentette: fel sem szállhat a buszra az a gyerek, akinek nem lesz az indulásra utasbiztosítása. A tanár elmagyarázta: nem akar kockáztatni, nem szeretné, ha párszáz forint spóroláson múlna egy sérült gyerek gyors, szakszerű és teljes orvosi ellátása. Volt már olyan eset a pályafutása alatt – mondta –, hogy egy rosszul törött kart csak azért nem operáltak meg helyben, mert a több százezer forintos beavatkozásra nem volt pénzügyi fedezet, nem volt biztosítás. Begipszelték a gyerek karját, s hazaküldték operáltatni azzal a megjegyzéssel, hogy itthon minél előbb kapja meg a szükséges beavatkozást, mert csak akkor lesz teljes a gyógyulás. Az említett tanár azóta ragaszkodik a gyerekek biztosításához. 

Rosszabbul is végződhetett volna

Jó lenne, ha a fenti szemlélet lenne általános – véli a szakértő, hiszen az említett eset csak egy csonttörés volt, ám ez is végződhetett volna akár maradandó károsodással is, ha nem érnek haza időben a gyerekkel. Németh Péter több példát is tud arra, amikor nem lehetett a beteget hazaküldeni műtétre, helyben kellett elvégezni, s mivel a sérültnek nem volt biztosítása, az orvosi beavatkozás több százezer forintos számláját az itthoni címére postázták, s végül behajtották a családon. Ezen a téren ugyanis a külföldi egészségbiztosítók nem ismernek tréfát, hazai cégekkel behajtatják az utolsó fillérig az orvosi beavatkozás költségeit. Akkor is, ha a család teljes vagyona rámegy.

Amíg nem késő

Németh a nyári táborok dömpingkínálatából, a jobbnál jobb – és egyre költségesebb – programok mellől is hiányolta a biztosítást, amit akár feltételként is szabhatnának, vagy helyben kötéssel felkínálhatnák a szervezők. A szakértő nem vonja kétségbe a szervezők rátermettségét és hozzáértését, ám a profizmus hiányát mutatja, hogy ezt a feltételt kihagyják a biztonsági részletekből.

A CLB szakértője szerint még mindig kevesen gondolnak arra, hogy az itthoni baleset ellátása és a kórházi kezelés ugyan nem kerül plusz pénzbe, de a súlyosabb eseteket követő rehabilitáció horribilis pénzt emészt fel, amire már csak egy baleset- vagy a külföldi utakon az utasbiztosítás nyújt fedezetet, akár több millió forintig is. Tapasztalatok szerint a szülők számára már csak a bajban derül ki, hogy az alanyi jogon járó tanulóbiztosítás a töredékét sem fedezi annak a költségnek, ami egy balesettel jár. 


Külföldi diákmunka esetén sem árt az óvatosság – erre is van biztosítás                  Fotó: MTI

Mint mondta, a CLB országos kampánnyal, az ügyfeleiknek küldött közvetlen levélben is felhívja a figyelmet a gyerekek biztosításának a fontosságára. Jó lenne, ha az útra induló iskoláscsoportoknak kötelezővé tennék a biztosítást is, hogy egy gyerek egészsége ne párszáz forinton múljon – véli Németh.  A biztosításkötéshez nem kell külön szakértelem, az interneten, akár pár kattintással, néhány perc alatt ki lehet választani – az alkuszok oldalán az összes biztosító kínálatából – a megfelelőt.

Diákmunkások külföldön

Minden második magyar biztosítás nélkül utazik, holott ma már nemcsak a turistáknak, hanem a külföldi idénymunkára szegődőknek, még a diákmunkásoknak is fontos utasbiztosítást kötni – hívja fel a figyelmet Németh Péter. Ez utóbbi csoport tagjait ugyanis a néhányhetes munka során legalább annyi veszély fenyegeti, mint a turistákat. A tengeren túlra utazók az átlagosnál többet kell, hogy költsenek a biztosításra. Sokan úgy vélik, nem turistaként, hanem dolgozni mennek külföldre, ezért meg sem fordul a fejükben, hogy az utasbiztosítás az ő helyzetükben is felbecsülhetetlen segítség lehet, ha nem akarják, hogy egy esetleges baleset elvigye minden kint megkeresett pénzüket. Igaz ez az Európai Unión belülre és azon kívüli országokba utazókra is. A tengeren túlra készülők az átlagosnál drágább biztosításra számíthatnak, de akkor sem szabad ezen spórolni.

Hasznos tudnivalók

Idén februárban vezették be az új európai uniós biztosítási értékesítési direktívát, amely egyszerűbbé teszi az utasbiztosítások összehasonlítását. Minden biztosító készült egy rövid, képes termékismertetővel, amelyben piktogramokkal magyarázzák el, hogy mire nyújt fedezetet egy adott biztosítás. Az egyes cégek az alapvető tudnivalókat lényegre törően, egyszerűen, röviden összefoglalt tájékoztatókban közlik.  

Senki nem ragadhat külföldön

Nem úszik el többé a befizetett útiköltség akkor sem, ha az utazási iroda csődbe megy,  júliustól ugyanis egy új biztosításfajta nyújt erre, és a külföldön rekedtek hazautaztatására is garanciát. Ez a védelem azonban semmilyen módon nem helyettesíti a klasszikus utasbiztosítást – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az új szabályozásban a korábban egységes fedezet két részre bomlik. A vagyoni biztosíték (ami lehet bankgarancia, biztosítás vagy pénzbeli letét is) júliustól kizárólag a befizetett előlegre, illetve részvételi díjakra nyújt fedezet. Azonban ha az utazási csomagban a szállítás is benne van, akkor az utazásszervezőnek biztosítást kell kötnie az utas esetleges kényszerű kint tartózkodása és hazautaztatása költségeire. Ezen fedezetek meglétéről az utazásszervezőnek kötelező tájékoztatni az utast, még a szerződéskötést megelőzően.


Csőd esetén senkit nem hagynak külföldön – szigorodtak a szabályok                         Stockphoto

Ez a pótlólagos garancia azonban csak csőd esetén jelent védelmet, semmilyen módon nem váltja ki a hagyományos utasbiztosítást – szögezi le a MABISZ. Ha tehát július elseje után bárkit baleset ér, beteg lesz, esetleg a poggyászával adódnak gondok, továbbra is csak akkor számíthat a biztosítótársaságok segítségére, ha rendelkezik utasbiztosítással. Mivel pedig a becslések szerint még ma is csak nagyjából minden második külföldre utazó él ezzel a lehetőséggel, sokan csak a baj bekövetkezte után szembesülnek azzal, hogy a felmerülő költségeket saját maguknak kell állniuk. 

Amit az EEK kártyáról tudni kell

A földrészünkön utazóknak bizonyos védelmet jelent sürgősségi esetekben az Európai Egészségügyi Kártya (EEK) is, amelyet érdemes kiváltani. Ám tisztában kell lenni azzal, hogy ez csak az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban használható – ami tágabb fogalom, mint az Európai Unió, viszont nem fedi le a teljes kontinenst. Különösen a Balkánra utazóknak érdemes előzetesen tájékozódniuk, hogy választott úti céljukban elfogadják-e a kártyát. Azt is tartsuk szem előtt – figyelmeztet a MABISZ –, hogy az EEK segítségével csupán azokhoz a szolgáltatásokhoz juthatunk hozzá ingyenesen, illetve esetleg bizonyos önrész megfizetésével, amelyeket az adott ország a saját társadalombiztosítása keretében nyújt állampolgárainak. Az EEK nem tartalmazza a poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási fedezeteket, valamint az olyan szolgáltatásokat sem, mint egy esetlegesen szükségessé váló hazaszállítás megszervezése. Mindezeket egy átlagosnak mondható, Európán belül napi néhány száz forintért már megvásárolható utasbiztosítás azonban magában foglalja. 

Mennyit ér a biztonság?

Az utasbiztosítás díja az utazás összes költségéhez képest alacsony. Számoljunk utána, mennyit ér a biztonságunk. Külföldre utazáskor az általában több százezer forintos összköltség mellett kiadásaink 2-5 százalékáért már meg lehet venni az utasbiztosítást. Továbbá egy kiegészítő gépjármű asszisztencia szolgáltatással arra az esetre is fel lehet készülni, ha az autó valahol Európában, út közben mondja fel a szolgálatot. 

Árak, költségek, csillagok

A biztosítási árak az utazás költségeihez képest elenyészőek, egy négytagú család nyaralása, például Horvátországban nem több, mint összesen 6-7 ezer forint. A szállodák besorolása alapján a biztosítási csomagokat is 1-től 5-ig lehet csillagozni, s nagyjából ennek megfelelően „szóródnak” a kártérítés összegek, s az is, hogy pontosan mi, mindenre terjed ki.

Az 1-2 csillagos biztosítást naponta és utasonként 160-180 forint közötti díjért lehet „megvenni”, s ennyiért nagyjából 2-3 millió forintos kártérítést garantálnak a szolgáltatók egy esetleges balesetre és annak ellátására.  

A 3–4 csillagos biztonságért naponta 300-400 forintot kell fizetni, s 10-12 millió forintos kártérítésben lehet bízni.

Az exkluzív 5 csillagos csomag személyenként 700-1000 forintba kerül naponta, s ezért a kártérítés már a „csillagos ég”, 50-100 millió forint is lehet. 

Németh Péter végezetül felhívja a figyelmet arra, az egyes csomagok megkötése előtt érdemes gondosan tanulmányozni a kiválasztott biztosító ajánlatát, mert ezekben tételesen szerepel, milyen károk fedezetét vállalja a cég.

Hunyor Erna Szofia
Forrás: Pr7/CLB

Partneroldalak