2018. április. 23. hétfõ - Béla napja van
Banner
Banner
Banner
Számla nélkül tényleg olcsóbb?

Számla nélkül tényleg olcsóbb?

2018. január 15. 12:17

Egy bedobott szórólapról választotta ki a megrendelő azt a vállalkozást, amellyel elvégeztette a redőnye cseréjét. „Számla nélkül olcsóbb” – szólt a szóbeli figyelemfelhívás, a fogyasztó pedig ebbe belement. Később viszont, amikor probléma adódott a redőnnyel, a cég még csak nem is válaszolt neki, majd pedig letagadta, hogy szerződést kötött a megrendelővel. Mivel pedig semmilyen papírja nem volt az átadott pénzösszegről a panaszosnak, jogait sem tudta eredményesen érvényesíteni a békéltető testület előtt.

„Többe kerül a leves, mint a hús” – tartja a közmondás és ez még akár arra az esetre is igaz lehet, ha a megrendelő nem kér számlát, és így kíván spórolni egy ügyleten. Fontos tudniuk a fogyasztóknak – figyelmeztet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), hogy a vállalkozásokat – bizonyos kivételekkel – számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség terheli és azt külön kérés nélkül is kell kapni. Ha ez mégsem így történt, akkor írásban jelezni lehet ezt például a hatóságoknak vagy közvetlenül is érdemes panaszt tenni írásban az érintett vállalkozásnál.

Baranovszky György, a FEOSZ ügyvezető elnöke elmondta: a számla-, nyugtaadás kötelezettsége nem csak adójogi szempontokat szolgál, hanem a fogyasztóvédelem terén is kiemelt jelentőséggel bír. Az ugyanis nem jelent kevesebbet, mint egy szerződést az érintett fogyasztó és vállalkozás között. Azt jelzi, hogy létrejött egy adásvétel, valamint azt is, miszerint pontosan milyen összeget adtak át a másik fél részére. Ha nincs számla-nyugta az adott vásárlásról, vagy, mint a példában vett esetben, belemennek abba a megrendelők, hogy nem kérnek számlát, mert úgy olcsóbb, akkor jobb, ha tudják, hogy bármilyen későbbi fogyasztóvédelmi probléma esetén nem fogják tudni igazukat bizonyítani (vagy csak nagyon nehezen). Sőt azt sem, hogy egyáltalán valaha kapcsolatba kerültek a vállalkozással, hiszen papír hiányában a két vitás fél szóbeli állítása áll csupán egymással szemben.

Ugyanis a fogyasztókat – ha megkötöttek egy vállalkozással egy szerződést –, lényeges jogok illetik meg. Ilyen jog az, hogy ha hibás a termék, akkor kérhetik elsősorban annak ingyenes kijavítását vagy kicserélését a kereskedőtől. Ha erre nincs lehetőség vagy ezt nem akarják megtenni, akkor mód nyílik a vételár leszállítására vagy akár a teljes vételár visszatérítésére is.

Két évig lehet reklamálni

Összességében, a vásárlástól számított két évig lehet az árucikk hibája miatt reklamálni és ha a hiba hat hónapon belül jött elő, úgy a vállalkozásnak be kell bizonyítania azt, hogy annak oka csak a vásárlást követően keletkezett. Ha erre nem kerül sor, úgy a fogyasztó igénye megalapozott lehet. Hat hónapon túl felismert hiba esetén viszont – tehát a két évből még hátralévő másfél évben – már a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy eleve hibás terméket kapott.

Lényeges azonban – fejtette ki Baranovszky György –, hogy a megrendelő nem fogja tudni ezeket a jogait érvényesíteni, ha még csak egy nyugta-számla sem áll a rendelkezésére, hiszen a szerződéskötést neki kell bizonyítania. Az előírások szerint pedig a bizonylat bemutatása esetén a szerződést megkötöttnek kell tekinteni. Fontos tudni, hogy ez igaz még azokra a termékekre is, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik – bizonyos vételár feletti tartós fogyasztási cikkek tartoznak ide –, mégpedig akkor, ha a jótállási jegyet nem tudja a fogyasztó bemutatni, mert például azt meg sem kapta.

Természetesen a legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat, hogy egész egyszerűen a vásárlásról nem kap bizonylatot a megrendelő. Ilyenkor, arra az esetre, ha később mégis fogyasztóvédelmi probléma adódna, érdemes megőrizni minden olyan egyéb iratot, dokumentumot, amely még alkalmas lehet a bizonylaton kívül a szerződés megkötésének bizonyítására.

Ilyen lehet például értelemszerűen a mindkét fél által aláírt szerződés, különösen, ha annak megkötését két tanú is igazolja, vagy például egy olyan tartalommal bíró levelezés, amelyből kiderül, hogy megtörtént a megrendelés, szállítás és a kifizetés.

Nyugta, szerződés, írásos panasz

Ugyanígy alkalmas lehet még a fogyasztó állításának és a szerződéskötésnek az alátámasztására egy az írásos panaszra született vállalkozói válaszlevél, annak tartalma alapján vagy éppen – például átutalással történő fizetésnél – egy a kérdéses összeg megfizetését igazoló banki tranzakció másolata.

A fentiekből az a tanulság, hogy ha nem kaptak, akkor is kérjenek a fogyasztók számlát-nyugtát és ne fogadják el azokat az esetleges vállalkozói hivatkozásokat, hogy „számla nélkül olcsóbb”, mivel ezzel azt kockáztatják, hogy vita esetén, például egy békéltető testületi vagy bírósági eljárásban nem fogják tudni hatékonyan fogyasztói jogaikat érvényesíteni.

Hunyor Erna Szofia

Forás: Pr7/FEOSZ

Partneroldalak