2022. január. 19. szerda - Sára napja van
Banner
Banner
Banner
Átalakul az uniós pályázati rendszer

Átalakul az uniós pályázati rendszer

2016. március 10. 15:51

Új döntési rendszert vezet be a kormány az európai uniós pályázatoknál, felállítanak egy, az államigazgatásban dolgozókból álló pályázatbíráló szaknévsort is. Változás jön a cafeteria rendszerben is, Erzsébet utalványok helyett a fizetés egy részét adókedvezmény illetné meg. Mindezek mellett cél az is, hogy a jövőben csak fejlesztésre vehessen fel hitelt az állam, működtetésre ne.

Azt kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől Obán Viktor miniszterelnök, a 2017-es költségvetést próbálja meg úgy elkészíteni, hogy csak fejlesztésre lehessen hitelt felvenni, az állam működtetésére és fenntartására pedig ne lehessen többet költeni, mint amennyi rendelkezésre áll. „Nem költünk többet, mint amennyi bevételünk van” - a kormányfő szavai szerint ezzel érhető el az abszolút számban vett adósságcsökkentés - tette hozzá a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján.

A jövő évi költségvetés „kettéválasztásával”, vagyis a működési-fenntartási, valamint a fejlesztési költségek elkülönítésével lehet eljutni oda, hogy egy-két éven belül az egész büdzsé „valóságosan nullás költségvetés” legyen – tudósított az MTI.

Béren kívüli juttatás vagy készpénz?

 A kormányfő szólt a bürokráciacsökkentésről is, amellyel kapcsolatban szerinte azt kell világossá tenni: „mindenkire szükségünk van, a bürokratákra is, csak nem ott, ahol eddig dolgoztak”, hanem a gazdaságban. A bérekre kitérve megerősítette: a béremelések mögött gazdasági fedezetnek kell állnia. Ezzel összefüggésben - mint egy nem hagyományos eszközt - felvetette a cafeteria készpénzesítését. Ezt magyarázva felidézte, hogy az Európai Bizottság „szétzúzta” a magyar cafeteriarendszert. Szerinte ezért kell felvetni annak lehetőségét, hogy az eddig „rejtett” kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék. A kettős bérrendszer intézményében „van egy rendesen járulékoltatott alapbér, és van fölötte egy másik bér, amelyre azonban az állam nem szed járulékot” - mondta.

„Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük” - fogalmazott. Orbán Viktor szerint „ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteriarendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben”. Megjegyezte: ma ez az egyetlen módszer, ami a gazdaság teljesítményénél nagyobb arányú bérnövekedést tesz lehetővé, azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az összeg nem számít bele a nyugdíjba.

Kockázatos innovatív vállalkozók

A kettős bérrendszer kockázatának azt tartja Orbán Viktor, hogy „az innovatív magyar vállalkozók” az alapbért „felnyomják” a második kategóriába. A közfoglalkoztatási rendszerről szólva felhívta a figyelmet: még mindig vannak - körülbelül kétszázezren -, akik a közmunkában sem vesznek részt, noha a magyar költségvetés 2017-ben már képes előállítani azt a forrást, amelyből mindenkinek munkát tudnának adni. Ezért azoknak, akiknek az állapota nem engedi meg, hogy a jelenlegi közfoglalkoztatásban részt vegyenek, új foglalkoztatási formát kell bevezetni még kisebb követelményekkel - szorgalmazta.

A közmunkaprogram másodlagos hozadékai közé sorolta, hogy kevesebben követnek el bűncselekményt, kevesebben vannak börtönben, és a gyermekek is másképpen nevelődnek, ha azt látják, hogy a szülő reggel elmegy dolgozni.

Új uniós pályázati rendszer

A kormány úgy határozott: új döntési rendszert vezet be az uniós pályázatoknál. Ennek értelmében a korábban kiszervezett pályázati döntési rendszert megszüntetik, és - önkéntes jelentkezés alapján, plusz fizetésért - felállítanak egy, az államigazgatásban dolgozókból álló, nyilvános pályázatbíráló szaknévsort. A kormányfő szerint ez a szisztéma - az, hogy ezek az emberek bírálnak majd el minden pályázatot - gyorsabb és átláthatóbb lesz.

Az EU-s forrásokról szólva megerősítette azt az álláspontját, hogy Magyarország nem tartozik hálával a neki juttatott uniós pénzekért, ez nem ajándék, hanem „jól kigondolt, közös üzleti érdek” – mondta a miniszterelnök.

Beszámolt arról is, hogy a kormány Európa legnagyobb iparipark-fejlesztési programját indította el: számításaik szerint 2,5-3 év alatt 150 milliárd forintot fordítanak új ipari parkok építésére, meglévők bővítésére. A kormányfő ismét kiállt amellett, hogy a magyar gazdaságpolitikának össze kell válogatnia a jó megoldásokat a világból, és azokból kell megalkotnia a legjobb magyar gazdasági modellt.

Megújuló költségvetési tervezés

Az államháztartás hiány nélküli működését nevezte a költségvetés-politika jövőbeli céljának Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki közölte: ennek megfelelően indult el a 2017-es költségvetés tervezése. Kiemelt törekvéseként szólt arról is, hogy a magyar gazdaság olyan pályára álljon, amely számottevő külső forrás nélkül is biztosítani tudja a dinamikus növekedést.

A következő években az egyik kiemelt cél az ország újraiparosítása, az ennek megvalósítására szolgáló Irinyi-terv megteremti a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének alapjait - mondta Varga Mihály. Hangsúlyozta: az új iparstratégia fő fejlesztési iránya tovább erősíti a nemzeti ipart, ebben jelentősen épít az innovációra, segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a magyarországi vállalatok verseny- és exportképességét, és ennek révén javul majd a magyar gazdaság válságálló képessége is.

Indul az Ipar 4.0 program

Az úgynevezett Ipar 4.0 program alapján óvatos becslések szerint is, akár tíz százalékos hatékonyságnövekedés érhető el, a program az internetgazdaság és az újraiparosítás összehangolására született meg - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter. Mint mondta, a magyar ipar fejlesztésében a kormány hét fejlesztendő területet, ágazatot jelölt meg, amelyek napjainkban, illetve a jövőben is a gazdaság kiemelt területei lehetnek. Ezek között említette a járműgyártást, beleértve a személygépkocsi-gyártást, a jövő húzóágazatai között említette a specializált gépgyártást, az elektronikát. Kiemelte: fontos terület az egészségipar és turizmus fejlesztése, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság és az infokommunikációs ágazat. Jelezte, 2017. július 1-ig a mostani uniós költségvetési ciklus összes pályázatát kiírják majd, és ezek a beruházások 2019 végéig várhatóan meg is valósulnak.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta, a hazai gazdaság folyamatait, bővülését nagyban segítette, hogy a jegybank monetáris döntéshozói az elmúlt időszakban történelmileg alacsony szintre vitték le a jegybanki alapkamatot. Emellett az MNB a növekedési hitelprogram (nhp) révén megállította a kis- és középvállalati (kkv) hitelállomány csökkenését, sőt idén várhatóan hitelezési fordulat állhat be - jelezte. Az nhp első szakaszában a jegybank mintegy 700 milliárd forint összegű, a második szakaszban 1400 milliárd forint hitellel segítette a hazai vállalkozások fejlődését. Az MNB a következő időszakban azonban az nhp fokozatos kivezetését valósítja meg, annak érdekében, hogy a vállalkozások egyre inkább térjenek át a piaci alapú hitelezésre - hívta fel a figyelmet a jegybank elnöke, és hozzátette: idén 8-10 százalékkal bővülhet a kkv-k által felvett hitelállomány.

 

Pr7

Forrás: MTI

Partneroldalak