2022. január. 19. szerda - Sára napja van
Banner
Banner
Banner
Több száz cégnek tolták meg a szekerét

Több száz cégnek tolták meg a szekerét

2016. augusztus 23. 14:50

Több mint 350 kis- és középvállalkozás között osztotta szét az uniós Jeremie-alapok pénzét az ezzel megbízott 28 hazai tőkealap. A program teljes keretösszegét szétosztották, a jövőben pedig specializáltabb alapok kínálnak majd kockázati tőkét a hazai cégeknek. 

Több mint 350 kis- és középvállalkozás (kkv) közel 130 milliárd forint értékű kockázati tőkét kapott az EU Jeremie programjában – összegezte a Világgazdaság kérésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az uniós szabályok szerint a 28 hazai alapkezelőnek május 31-ig kellett odaítélnie a rájuk bízott pénzeket.

Mivel a tőkealapok jegyzett tőkéje magánforrásokkal együtt 130 milliárd volt, ez azt jelenti, hogy egyetlen fillér sem maradt parlagon. Pedig tavaly októberben még alig 90 milliárdnál tartottak a befektetések, ezért az eredetileg 2015. december 31-ig tartó kihelyezési határidőt Lázár János , a Miniszterelnökséget vezető miniszter – az Európai Bizottság jóváhagyásával – öt hónappal meghosszabbította.

Azért volt szükség Brüsszel jóváhagyására, mert a kihelyezett 130 milliárd 65 százaléka uniós forrás, a többit magánbefektetők biztosították. Ezzel túlteljesült a 2009-ben indult program azon feltétele, miszerint az alapokban az EU-források aránya nem haladhatta meg a 70 százalékot. Innentől kezdve az alapkezelőknek már csak a befektetéseket kell menedzselniük, egészen addig, amíg a kkv-k nem erősödnek meg annyira, hogy már egy új tulajdonos mellett is elboldoguljanak, aki lehet az adott vállalkozás elindítója is. Már eddig is több ilyen, úgynevezett exitre került sor, alapvetően az elsőként, még 2010-ben elindult nyolc alapkezelő értékesített részesedéseiből.

A Jeremie-program beváltotta a hozzá fűzött reményeket – értékeltek szakértők. Ezt az is erősíti, hogy a 2015. évi közel 32 milliárd forint értékű magyarországi kockázatitőke-befektetések háromnegyedét Jeremie-alapok hajtották végre. Utóbbiakból sok innovatív kkv juthatott jelentős forráshoz, miközben a program lökést adott a startupok meghonosodásának, igaz, az induló, úgynevezett magvető fázisú cégeknél nem bizonyult kellően hatékonynak.

Ezt orvosolhatná a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület szerint, ha a jövőben a magvető fázisú vállalkozásoknak nyújtott források akár 90 százaléka lehetne uniós támogatás, miközben az érettebb cégeké 40-60 százalékra menne le. Utóbbiaknak ugyanakkor kedvezne, ha eltörölnék azt a korlátozást, hogy uniós pénzt csak bizonyos értékhatár alatt lehet befektetni egy társaságba, még akkor is, ha azt egyszerre több alap finanszírozta.

Úgy tűnik, a szakma javaslatai nyitott fülekre találnak. Az NGM szerint ugyanis „a jövőbeni programokra alkalmazandó uniós szabályok a korábbinál tágabb, a vállalkozások működéséhez jobban igazodó peremfeltételeket biztosítanak, így lehetőség lesz szélesebb vállalati kört lefedő és piackonformabb tőkeprogramokat elindítani”. Ennek szellemében olyan tőkeprogramokon dolgoznak, amelyek keretösszegei, feltételrendszere és működési struktúrája eltérő lenne.

Az érettebb életszakaszban lévő vállalkozások nagyobb támogatásra számíthatnának, a finanszírozás rugalmasabb ütemű lehet – azaz nem éves periódusokhoz kötött –, a korai szakaszú befektetések magántőke-elvárása pedig alacsonyabb. A fókusz a Jeremie-nél célzottabb lenne, a kutatást, a technológiai fejlesztést és az innovációt erősítené, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést, azok használatát és minőségét javítaná, valamint növelné a kkv-k versenyképességét. Az pedig már megvalósult, hogy 2016-tól ötről hét évre emelték azt a korlátot, amelynél fiatalabb vállalkozásokba lehet tenni uniós támogatást is tartalmazó forrást.

A közelmúltban már meg is jelent egy kormányhatározat a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő létrehozásáról, mely 30 milliárd forintos kerettel segíti majd a K+F területen működő cégeket. 

 

Forrás: Pr7/VG

Partneroldalak