2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
A céges nyereményjátékok könyvelése

A céges nyereményjátékok könyvelése

2015. október 26. 15:37

Jó üzlet lehet időnként nyereményekkel rávenni a fogyasztókat, hogy többet vásároljanak termékeinkből, azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy akár adókötelezettségünk is keletkezhet egy ilyen akció nyomán. Adószakértőnk elmondta, mire kell odafigyelni a nyeremények könyvelésekor. 

Hogyan könyveljük a reklámcélú játékok szolgáltatás- vagy tárgynyereményeinek átadását?

A vállalkozások működése során előfordul, hogy üzletpolitikai célból valamilyen reklám vagy cél elérése érdekében adómentes juttatást kínálnak a potenciális fogyasztóknak. Különféle rendezvények, reprezentációs események alkalmával, vagy egyéb promóciós esetekben magánszemélyek üzleti ajándékokra szert tehetnek, ami nem feltétlenül kötődik vásárláshoz. Az SZJA tv. 3.§ 27. pontja szerint üzleti ajándéknak minősül az alkalomtól és értékhatártól függetlenül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali keretben adott ajándék. Jellemzően ezek üzleti partnerek, kapcsolatok fenntartására és kiépítésére szolgálnak mely az SZJA tv. 70.§ (2) bekezdése értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősülnek.

A vállalkozás a könyvei között a reklámcélú játékokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat illetve tárgynyereményeket beszerzéskor a bekerülési (beszerzési) értékükön a készletek között –  közvetített szolgáltatásként, illetve áruként – kell kimutatni.  Amikor azok átadása a különböző eseményeken (mint a nyilvánosan megszervezett termékbemutató, kiállítás stb.) megtörténik a résztvevők között, akkor azok bekerülési (beszerzési) értékét a készletérték csökkentésével át kell vezetni a személyi jellegű egyéb kifizetések közé. A 2000. évi C. törvény a számvitelről pontosan meghatározza a személyi jellegű egyéb kifizetésék fogalmát, mely szerint azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába.

Ilyenek különösen:

  • a szerzői jogdíj,
  • a lakhatási költségtérítés,
  • a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is),
  • az étkezési térítés,
  • a munkába járással kapcsolatos költségtérítés,
  • a jubileumi jutalom,
  • a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése,
  • a bányászati kereset kiegészítés,
  • a tárgyjutalmak,
  • az egyéb természetbeni munkajövedelmek,
  • a megváltozott munkaképességű munkavállalók kereset kiegészítése,
  • a betegszabadság díjazása,
  • a munkáltatót terhelő táppénz,
  • táppénz-kiegészítés,
  • a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja,
  • az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás,
  • a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés,
  • a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó,
  • a jóléti és kulturális költségek,
  • a végkielégítés,
  • a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás igénybevételéhez,
  • továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék,
  • a jogszabály alapján fizetett költségtérítések,
  • a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően fizetett személyi alapbér,
  • a találmányi díj,
  • a szabadalom vételára és hasznosítási díja,
  • az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj,
  • valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak,
  • a mezőgazdaságban részmunkát végzők díjazása,
  • a természetben adott juttatások,
  • a reprezentáció költségei,
  • és minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek.

Hogyan könyveljük a játék lebonyolításával kapcsolatos költségeket?

A nyereményjáték üzleti célú bonyolítása során számos kiadás jelenik meg, melyet a könyvekben ki kell mutatnunk.

A játék lebonyolításával kapcsolatos költségeket az igénybe vett szolgáltatások közé, az 52. főkönyvi számlán belül könyveljük. A számviteli törvény szerint igénybe vett szolgáltatás, minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé.

Milyen nyereményeket kell a könyvekben is vezetni, ha cégünkkel indultunk egy játékon? Milyen esetben kell adót fizetni a nyeremények után? 

Ha a vállalkozás nyereményjátékokon vesz részt, vagy szervez, akkor azt mindenképp mind számvitelileg, mind adójogilag kezelni kell a könyvekben. Ilyenkor minősíteni kell azt, hogy az adott cselekmény a Szerencsejáték szervezéséről szóló tv. hatálya alá tartozik-e vagy sem.

Természetesen érdemben első körben csak arról tudunk döntést hozni, ha nem tartozik a Szerencsejáték tv. hatálya alá. A gazdálkodó szervezet ilyenkor minden ajándékvásárlásról - akár csekély értékű, akár nagyobb értékű – minden szolgáltatásról – akár sport, akár kulturális- akár vásárláshoz köthető kedvezményről, illetve bármi ilyen jellegű adómentesen adható juttatásról tételes nyilvántartást vezet.

Ahhoz, hogy ez adómentes legyen meg kell felelni bizonyos feltételeknek, ilyen például, hogy üzletpolitikai reklámcélt kell megvalósítania, magánszemélyek széles körében nyilvánosan kell meghirdetni, vagy vásárláshoz kötöttnek kell lennie.

Amennyiben az SZJA tv. 70.§ (3) bekezdés g) pontja szerint nem adómentes a juttatás, úgy adóköteles ajándéknak minősül és ez alapján az egyes maghatározott juttatások definíciójából adódóan SZJA és EHO fizetési kötelezettséget von maga után. Ilyenkor a vállalkozásnak az ajándéktárgy beszerzési árának 1,19-szerese után 16% SZJA-t, valamint ugyanezen számított alap után 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

Magánszemélyek esetében hogy változik az adókötelezettség?

Magánszemély, ha szert tesz ajándékra, juttatásra az SZJA Tv. 9.§ (2) bekezdése értelmében a tulajdon megszerzésének napja az a nap, mikor a magánszemélynél opcionálisan adókötelezettség megjelenhet. Ilyen például a csekély értékű ajándék is, amely egyfajta reprezentációként adózó juttatási elem. Ilyenre évente 3 alkalommal van mód. Úgy, hogy egyes alkalmakkor a minimálbér 10%-át nem haladja meg a juttatás értéke - erről a juttatónak nyilvántartást kell vezetni.

A csekély értékű ajándék adózása: az átadott termék értékének 1,19-szeres szorzóval kiszámolt adóalapja utána 16% SZJA és 27% EHO-t kell a kifizetőnek megfizetnie.

Magánszemélyek esetében tehát kijelenthető, hogy az SZJA tv. 4.§ (2) bekezdése értelmében bevételnek számít bármely jogcímen és bármilyen formában (pénzben, nem pénzben) mástól megszerzett vagyoni érték. Az adókötelezettség tekintetében pedig a juttatónak kell eljárnia, aki a juttatás hónapjára vonatkoztatva kötelezettségként elszámolja az adó és járulék kiszámolt összegét a költségvetéssel szemben, melyet az ART 31.§ szerint a 1508-as bevalláson nyújt be az adóhivatal felé.

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök.

Partneroldalak