2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
A jutalmak, prémiumok adózása

A jutalmak, prémiumok adózása

2015. október 9. 14:57

Hogyan adózzunk a kiosztott prémiumok után? Mikor érdemes jutalmazni jól teljesítő munkavállalóinkat? Létezik-e túl nagy bónusz? Ezekre a kérdésekre is válaszolt adószakértőnk. 

Hogyan könyveljük a dolgozóknak fizetett jutalmakat?

Az SZJA törvény elvárásaiból fakadóan alapvetően egyfajta különbséget kell tenni a könyvelési rendszerünkben a különféle jogcímen kifizetett dolgozói jövedelmek között. Jellemzően a gazdálkodó szervezeteknél elsősorban az effektív munkavégzéshez kapcsolódó bérjuttatás a jellemző.

A bérköltség az üzleti évhez kapcsolódó:

  • minden olyan kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóságként megilleti,
  • a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg,
  • az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg,
  • az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumok, jutalmak,
  • a tizenharmadik és további havi kifizetés, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.

Tehát a dolgozóknak fizetett jutalmakat valamint az ehhez kapcsolódó adó és járulék költségek összegeit célszerű a bérelszámolásra használt főkönyvi csoportban, további bontásokkal tagolva megadott főkönyvi számlaszámra könyvelni. A későbbi differenciált juttatás kimutatás szempontjából a menedzsment riportokhoz különálló adathalmazokat biztosít. Jellemzően ezeket a bónuszokat a gazdálkodó szervezet által elért, az üzleti tervekben meghatározott eredmény függvényében szokás adni.

Milyen adókat kell megfizetni a bónuszok után?

A magyar adórendszer az egykulcsos adózáson alapszik, nincsenek adósávok, így minden jövedelmet a nagyságától függetlenül ugyanakkora adóteher súlyt. Ez igaz a bónuszok esetében is. Az adón kívül egyéb terhek is érintik a jutalmakat hasonlóan a rendszeres jövedelmekhez. Alapjában a pénzbeli jutalmakat hasonló adó- és járulék terhek érintik, mint a rendszeres havi jövedelmet.

A jutalmakat az alábbi adók  és járulékok terhelik: levonásra kerül a jutalom bruttó összegéből a 16 %-os személyi jövedelemadó, a 10 %-os nyugdíjjárulék, a 7 %-os egészségbiztosítási járulék, és az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulék. Ehhez hozzá kell még számolni a munkaadó által fizetendő terheket, azaz a 27 % szociális hozzájárulási adót, és az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulást.

A jutalmak egyre nagyobb része béren kívüli juttatásként kerülhet kifizetésre, a cafeteria elemeit felhasználva. Ez a munkaadók felől nézve logikus lépés, ugyanis ebben az esetben a kifizetéseket érintő teher kisebb, mint a bérjellegű kifizetések esetében. A kedvezményes adózás alá eső cafeteria elemek esetében az elvonás mértéke csak 35,7 %, vagyis a juttatás 1,19 szeresének a 16% és 14%- a, és akkor még nem is említettük az adómentes elemeket (pl. labdarúgó vagy sportesemény belépő, ingyenes számítógép használat, védőszemüveg).

Előfordulhat-e, hogy elbukjuk az adózáson, amit nyertünk a jutalommal?

A jutalom meghatározásának nem feltétlenül alappillére az adózási állapotnak a lehetséges megváltozása. A jutalomról való döntés nem a jutalom jogosultjának alanyi jogon járó kompetenciája, hanem a vezetői hierarchiában felettes szervezetnek a döntése. A döntési mechanizmus során jellemzően nem veszik figyelembe a jogosult adó elszámolási pozícióit. Jelen szabályozás alapján nem fordulhat elő olyan eset, hogy jövedelem bevételi értékhatár módosulásából adódóan adó- vagy járulék  mértékének megváltozását eredményezze.

Mivel egykulcsos az adórendszer ezért az adósávból való kikerülés veszélye nem fenyegeti a jutalmazottat. A családi adókedvezmény igénybevételi mechanizmusa pedig független a szerzett jövedelem nagyságától.

Tehát a jelenlegi adózási és járulékszabályozási rendszer alapján az elvonás mértékét nem befolyásolja a szerzett jövedelem nagysága.

Mikor érdemes jutalmakat osztani?

A munkáltatók munkavállalóik teljesítményének egyéni ösztönzésére szívesen alkalmazzák a prémium illetve jutalom juttatását is a rendszeresen jelentkező munkabér mellett. A KSH által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott Útmutató szerint: a prémium az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg, amelyből az következik, hogy az előre meghatározott feladatok teljesítésének elbírálása - általában - független attól, hogy a társaságnak mennyi lesz az éves eredménye. A jutalom pedig az egyéni teljesítményekhez kötődően, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg.

Az összemérés számviteli alapelv követelménye, hogy a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Ezért megjegyzendő, hogy a társaság tárgyévi eredményét csökkenti a tárgyévhez kapcsolódó prémium, jutalom és kapcsolódó adó és járulék vonzatai. Továbbá a prémium illetve jutalom intézménye ösztönzi a dolgozókat, így növelheti a társaság nyereségességét tehát azok juttatása mind a társaság, mind a munkavállalók szempontjából pozitív hatással bír.

Fontos szempont, hogy a munkavállalók részére kifizetendő összegek jogcímeit és feltételeit pontosan határozzák meg, nem mindegy, hogy prémium vagy jutalom (munkaügyi vitákat lehet ezzel elkerülni), továbbá a feladatokat úgy határozzák meg, a feladatok teljesítésének elbírálását úgy ütemezzék, hogy a döntés eredménye még az éves beszámolót elfogadó közgyűlés (taggyűlés) előtt számszerűsített legyen, és azt az éves beszámolóban kimutatandó eredményben figyelembe vegyék. Véleményem szerint a prémiumról (előre meghatározott feladatokhoz kapcsolódó), vagy jutalomról (egyéni teljesítményhez kötődő) szóló döntés időzítésénél a fentieket feltétlenül figyelembe kell venni.

Szükséges-e időbeli elhatárolásokat alkalmazni a könyvelési időszakokon átnyúló jutalmak esetében?

Az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát.

Az időbeli elhatárolás célja az összemérés számviteli alapelv érvényesülése az eredmény megállapítása során. A tárgyidőszakra költségként elszámolt, az eredményhez, a tárgyévi eredmény eléréséhez kapcsolódó, a mérlegfordulónap után megállapított, általában a mérlegkészítés időpontjáig kifizetett, illetve az éves beszámoló adatai alapján fizetendő elszámolt prémiumok, jutalmak összege, valamint ezek járulékai képezhetik a passzív időbeli elhatárolást. A prémium, a jutalom és azok járulékai miatti passzív időbeli elhatárolásokat az elhatárolás évét követő üzleti évben mindenképpen meg kell szüntetni.

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök.

 

Partneroldalak