2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
A különleges bérjellegű költségekről

A különleges bérjellegű költségekről

2015. június 5. 20:37

Adószakértőnk táppénzzel, távolléti díjjal, napi díjjal, és egyéb, a szokásostól eltérő munkabér jellegű kiadásokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolt. 

Hogyan könyveljük el a táppénzen lévő alkalmazott bérének kifizetését?

A keresőképtelenség első 15 munkanapjára a munkavállaló betegszabadságra jogosult, erre az időszakra a távolléti díja 70%-a jár. Ennek elteltével a dolgozó táppénz ellátásra kerül. A betegszabadságra járó bér személy jellegű ráfordításként, a kifizetést terhelő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás bérjárulékként könyvelendő. A táppénzt az állam finanszírozza, így az még kifizetőhely esetén is csak elszámolási számlára kerül, költségként, ráfordításként nem jelenik meg a munkáltató könyveiben.

Vállalkozásunk átvállalta az egyik alkalmazott taníttatási költségeit. Hogyan könyveljük ezt? Kaphatunk-e valamilyen kedvezményt ezért?

Fontos kiemelni, hogy azokat a taníttatási költségeket, amelyek a munkáltató elrendelése alapján merülnek fel, a munkáltatónak kötelessége megtéríteni. A munkáltató által elrendelt képzési költség (beleértve a tankönyvek költségét, a vizsgadíjakat) és az ezzel kapcsolatosan felmerült esetleges kifizetői szja személy jellegű egyéb kifizetésként, az utazási költség igénybe vett szolgáltatásként, a százalékos egészségügyi hozzájárulás bérjárulékként könyvelendő. Ha nem elrendelésen alapul, hanem a munkáltató kiegészítő juttatásként nyújtja, akkor a képzés összes költsége személy jellegű egyéb kiadás, az esetlegesen fizetendő személyi jövedelemadóval együtt. Ha a juttatás megfelel az Szja tv. 70-71.§-aiban meghatározottaknak, akkor csak a kifizetőnek keletkezik szja és eho fizetési kötelezettsége. Ha nem felel meg, akkor a juttatás bérjövedelemként adózik, az egyes adóterhek (szociális hj.adó, szakképzési hozzájárulás) az általános számviteli szabályok szerint könyvelendők, azaz bérjárulékként.

Mit jelent a napidíj? Mikor és mennyit kell fizetni a kiküldetésen lévő alkalmazottnak?

A napidíj az a kiegészítő térítés, amit azért kap a dolgozó, mert a munkahelyétől eltérő helyen történik a foglalkoztatása (kiküldetés), amely szükségszerűen többletkiadást eredményez. A napidíj kifejezetten az élelmezési többletkiadások ellentételezését szolgálja. Belföldi kiküldetés esetén napi 500Ft jár a dolgozónak, ha a kiküldetés hossza eléri a napi 6 órát. Nem jár napidíj, ha a munkáltató a kiküldetés helyén biztosítja a dolgozó élelmezését. A juttatás bérként adóköteles. Külföldi kiküldetés (külszolgálat) esetén a napidíj minimális mértékét a jogszabály konkrétan nem határozza meg, de a Munka Törvénykönyve általános rendelkezéséből következően a térítésnek fedeznie kell a kiküldetéssel járó többlet kiadást. A nemzetközi árufuvarozásban vagy személyszállításban gépkocsivezetőként vagy árukísérőként foglalkoztatott munkavállalónak adómentesen napi 40 euró napidíj adható. Az egyéb munkavállalói kör számára külszolgálat esetén adómentes a juttatás 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő összeg, a felettes rész munkabérként lesz adóköteles.

Mikor kell távolléti díjat fizetni?

A munkavállalót a törvény által meghatározott esetekben munkavégzés hiányában is díjazás illeti meg. Így a szabadság tartamára, a kötelező orvosi vizsgálat, a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, a szoptató anyuka számára naponta kétszer egy órára a szoptatás idejére, hozzátartozó halálakor két munkanapra, általános iskolai tanulmányok folytatása, valamint a felek megállapodása szerinti képzés esetén a képzésben való részvételhez szükséges időre. Távolléti díj illeti meg a dolgozót abban az esetben is, ha azért mentesítik a munkavégzés alól, mert az általa elkövetett kötelezettségszegést vizsgálja ki a munkáltató, bírósági vagy hatósági tanú meghallgatás idejére, óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.

Saját vállalkozásában foglalkoztatott vállalkozó saját magának fizetheti-e a fenti juttatásokat? Ha igen, hogyan?

Az egyéni vállalkozó csak külföldi napidíjra jogosult, nemzetközi gépkocsivezetőként vagy árukísérőként napi 40 euró elismert ráfordítás. Társas vállalkozás tagja belföldi napidíjra csak akkor jogosult, ha a vállalkozásban munkaviszonnyal rendelkezik. Külföldi kiküldetés esetén akár társas vállalkozóként, akár munkavállalóként jogosult a kormányrendeletben szabályozott adómentes 40 euróra illetve az adómentes 30%-ra (max. napi 15 euró). A külföldi napidíj teljes összege elismert ráfordítás a társas vállalkozásnál.

Mind az egyéni vállalkozó, mind a társas vállalkozó képzési költsége elismert ráfordításnak minősül. Az egyéni vállalkozó az iskolarendszerű képzésének költségét nem számolhatja el adóalapot csökkentő kiadásként. A személyesen közreműködő társas vállalkozó a személyi jövedelemadózásban azonos elbírálás alá esik a munkavállalóval a továbbképzési, oktatási kiadások tekintetében.

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök.

Partneroldalak