2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
Az adóbevallás, beszámoló utólagos módosítása

Az adóbevallás, beszámoló utólagos módosítása

2015. május 22. 19:19

Bárkivel előfordulhat, hogy rosszul tölti ki az adóbevallását, és a vállalkozások életében is megesik, hogy javítani kell egy korábbi időszak beszámolóján. Adószakértőnk elmondta, mi a teendő ilyenkor, milyen esetben kell büntetésre számítani, illetve hogy hogyan kaphatjuk vissza a pénzünket, ha a kelleténél többet tettünk a közös kasszába. 

Milyen esetekben módosítható utólag a személyi jövedelemadó bevallás?

Az adózó az adóhatósághoz benyújtott bevallását javíthatja, helyesbítheti, önellenőrizheti. Szükségesességét előidézheti például számítási hiba, adathiányosságból fakadó hiba, vagy ha hiányosan került benyújtásra a bevallás stb...

Gyakorlatilag minden olyan körülmény, tényező, mely az adópozíciónkat követelés és kötelezettség viszonylatában befolyásolja, okot adhat a már benyújtott személyi jövedelemadó bevallásunk módosítására.

Az adózó az adóhoz kapcsolódó elévülési időtartamon belül javíthatja, helyesbítheti a bevallását. Ezt hívjuk helyesbítésnek, adózói javításnak, amely csak akkor érvényes, ha a bevallása már feldolgozott státuszban van. Ez alatt azt kell érteni, hogy teljes adatcserét hajt végre az adózó és a javítással, helyesbítéssel nem érintett adatokat is feltünteti az újból beadott bevallásában. Az eredeti bevallásokban vannak olyan adatok, amelyek nem javíthatók. Például az adózási mód választás, vagy az 1+1%- os rendelkezés.

Az önadózás útján elmulasztott adónkat, adóalapot és költségvetési támogatásunkat önellenőrzéssel módosíthatjuk az adómegállapítási jog elévülési idején belül. Az önellenőrzés csak már feldolgozott bevallás esetén hajtható végre. De a bevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően is elkészíthető, és elküldhető. Ilyenkor az önellenőrzés során számolt önellenőrzési pótlékot a határidőig késedelmi pótlék felszámítása nélkül kell kalkulálni. A bevallás fő lapján az önellenőrzés jelölést kell alkalmazni. Ilyenkor ugyanúgy, mint a helyesbítés esetén minden adatot tartalmazó teljes bevallást nyújtunk be. Az így elkészített önellenőrzésünkben az eltérést azok az oszlopok, sorok, és lapok fogják adni, amelyekhez módosítás kapcsolódik. Egy önellenőrzés csak egy bevallási időszakra vonatkozhat.

Vállalkozások esetében milyen szabályok vonatkoznak a beszámolók, vagy a mérleg helyesbítésére?

A vállalkozások által már elkészített éves beszámolók utólagosan feltárt eltéréseinek korrekcióira meghatározott keretek között van lehetőség. Nem feltétlenül minden esetben indokolt a feltárt, hibás értékek módosításával újból elkészített éves beszámoló közzététele. Általában a vállalkozások által kötelezően elkészített számviteli politikájában meghatározott jelentős összegű hiba meghatározása alapján kell a korrekció közzétételéről dönteni.

Alapvetően jelentős összegű hibának azt minősítjük, ha az adott tárgyév során feltárt hibák és hibahatások eredménye - előjeltől függetlenül - a mérlegfőösszeg két százalékat, vagy az 1 millió forintot meghaladó mértékben változtatná meg a Saját tőkét.

A kisebb vállalkozások esetében az 1 millió forint értékhatár könnyebbséget jelenthet. Ne felejtsük, hogy az éves beszámolók adatainak informális tartalma a megbízható valós összkép biztosítását szolgálja. Tehát a nagyösszegű, torzító hatású hibák utólagos korrekciója adott esetekben szükséges lehet. Ilyen esetben a háromoszlopos beszámoló készítésére vonatkozó számviteli törvény 19§- ában leírtakat kell alkalmazni. Ennek elkészítésekor a mérlegben is és az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, valamint a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások és a tárgyévi adatok.

A három oszlop következőképpen fog kinézni:

1.oszlop: az előző üzleti év adatai

2. oszlop: Lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások

3. oszlop: Tárgyévi adatok

Milyen következményekkel járhat, ha valaki utólag javít a bevallás vagy a könyvelés tartalmán?

Az utólagos bevallás javításának jogkövetkezményeit az Art. IV. fejezetének 165-173§- ban leírva szabályozzák. Például, ha az adót késedelmesen fizetjük meg az esedékesség napjától számítottan késedelmi pótlékot kell fizetnünk.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. Késedelmi pótlékot nem kell fizetnünk, ha igazolással rendelkezünk a késedelem okára vonatkozólag.

Önellenőrzési pótlékot önbevallással az adózó állapítja meg és a bevallással egyidejűleg kell megfizetnie, melynek mértéke a késedelmi pótlék 50% - nak felel meg.

Adóbírság fizetésére akkor kerül sor, ha az állami adóhatóság utólagos ellenőrzési tevékenysége során azt kiszabja. Ennek mértéke alapvetően 50%, de ha a bevétel eltitkolásával, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor a 200% -ot is elérheti.

Mulasztási bírsággal akkor sújtja az adóhivatal az adózót, ha bejelentési, bevallási kötelezettségét nem vagy késedelmesen, hibásan esetleg valótlan adattartalommal teljesítette. Az adóhatósági felszólítás a késedelmet nem feltétlenül menti ki. Magánszemély adózó esetén mulasztási bírság 200e Ft-ig, más adózó esetén 500eFt-ig terjedhet.

Mi történik, ha a bevallást követően kiderül, többet fizettünk be a kasszába, mint amennyit kellett volna?

Ha NAV- hoz benyújtott bevallásunk alapján visszaigényelhető adónk keletkezett, úgy az a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül érkezhet meg. Ha fizetendő adó tekintetében több összeget juttattunk el a költségvetés részére, mint amennyi a bevallásunk alapján adóként előírásra került, úgy többletfizetés keletkezett. Ezt az összeget az adóhivatal külön kérésre visszatéríti. Az adófolyószámlánkon kimutatott adótöbbletünk tehát visszaigényelhető, de nem automatikus. Ezt az összeget átvezethetjük más adónemre, avagy kikérhetjük egy nyomtatványon, esetleg a követő időkben keletkező adófizetési kötelezettségünkkel szembe állíthatjuk.

Tapasztalataik szerint járhat-e megkülönböztetett adóhatósági figyelemmel, ha valaki utólag módosít bevallásain?

A bevallásunk utólagos helyesbítése, módosítása indukálhat adóhatósági kontrollt. Ez annak a függvénye, hogy a módosítás tényszerűsége és összegszerűsége mennyire szignifikáns az összjövedelmünk és annak adóarányai tekintetében. Természetesen, ha az önadózással benyújtott bevallásunkat önrevíziózzuk, úgy tudatában vagyunk azon lehetőségnek, hogy ezt az adóhivatal feldolgozási rendszere külön fogja kezelni. A feldolgozási folyamat során belekerül egy olyan halmazba, melyre a revízióra történő leválogatás során fokozott figyelmet fordít az adóhivatal. 

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök.

Partneroldalak