2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
Így adózzanak az egyéni vállalkozók

Így adózzanak az egyéni vállalkozók

2015. augusztus 26. 16:33

Több kedvezményes adózási forma közül is választhatnak azok az önfoglalkoztatók, akik néhány egyszerű követelménynek megfelelnek. Adószakértőnket az egyéni vállalkozók adózási formáival kapcsolatos tudnivalókról kérdeztük.

Ahogy korábbi, cégtípusokat tárgyaló írásunkban ígértük, részletesebben is foglalkozunk az egyes vállalkozási formák adózási kérdéseivel. Ezúttal az egyéni vállalkozók számára legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze. 

Az egyéni vállalkozók adózását alap esetben a személyi jövedelemadó törvény szabályozza, ez alapján kell adófizetési kötelezettségeiket is teljesíteniük.

Ezen felül van lehetőségük még bizonyos feltételek esetén a gazdálkodás volumenének figyelembe vételével egyéb adózási módra is, ilyen a KATA és az EVA.

Egyéni vállalkozók adózása a Személyi jövedelemadó tv. alapján

Az egyéni vállalkozók adózási lehetősége választási opcióinak függvényében az SZJA alapján kétféle lehet:

  • vállalkozói jövedelem szerinti adózás : bevételek – számlával igazolt költségek = jövedelem
  • átalányadózás:  bevételek – Tv. alapján meghatározott átalány mértékű költség = jövedelem

Továbbá az SZJA tv. alapján az alábbi adófizetési kötelezettségei keletkeznek:

  • összevont adóalapra megállapított adó: a vállalkozói kivétre (az egyéni vállalkozó személyes munkavégzése címén elszámolt összeg)
  • vállalkozói szja: a vállalkozó adóalapja után
  • osztalék adó: vállalkozói osztalékalapja, mint osztalékból származó jövedelem alapján

Az egyéni vállalkozók bevételeinek és költségeinek meghatározása alapvetően pénzforgalmi szemléletet követ, azaz a kifizetés időpontja a meghatározó.

Bevétel minden olyan vagyoni érték, melyre vállalkozási tevékenysége alapján tesz szert az adóévben – akkor is, ha másik adóévre vonatkozik. (SZJA tv. 10. melléklete tartalmazza a leggyakrabban előforduló bevételek felsorolását)

A törvény rendelkezik a vállalkozói bevételt korrigáló tételekről is, mint növelő (szja tv. 49/B § (4) (5) bek.) és csökkentő tételek (szja tv. 49/B § (6) bek.)

Az egyéni vállalkozó az Szja tv. 4 és 10. melléklete alapján számolhat el költségeket a bevétellel szemben. A leggyakrabban előforduló költségek felsorolását a tv. 11. sz. melléklete tartalmazza.

A vállalkozói adóalap megállapításánál fontos, hogy az egyéni vállalkozókra is vonatkozik a jövedelem minimum, azaz amennyiben elszámolt költségei meghaladják a bevételeit, vagy az így megállapított korrigált adóalap nem éri el a jövedelem minimumot, úgy nyilatkoznia kell, vagy a jövedelem minimumot kell adóalapnak tekintenie, ami az összes bevétel 2%-a. (2015-től már nem lehet a jövedelemminimum szerinti adóalapot csökkenteni a közvetített szolgáltatásokkal, vagy ELÁBÉ-vel)

A jövedelemminimumot nem köteles alkalmazni a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó az indulás évében, valamint az azt követő adóévben, ha az ezt megelőző 36 hónapban nem folytatott vállalkozói tevékenységet, vagy nem volt bevétele. Továbbá elemi kár esetén sem köteles a jövedelem minimum szerinti adózásra a kár adóvébében, valamint az azt követő évben sem.

Amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik külföldi telephellyel is, úgy az abból származó  jövedelmet figyelmen kívül kell hagynia. Abban az esetben, ha a telephelyhez tartozó költségek nem állapíthatóak meg egyértelműen, úgy a bevételek alapján arányosítva kell megosztania azokat.

A vállalkozói SZJA mértéke 500 M Ft-ig 10%, e feletti adóalap esetén a meghaladó részre 19%. Az így megállapított fizetendő adó azonban még tovább csökkenthető az adókedvezményekkel (pl. kisvállalkozások adókedvezménye, külföldön megfizetett adó 90%-a nemzetközi szerződés hiányában)

A fentiekben ismertetett adózás után a „megmaradt” jövedelemből vállalkozói osztalékalapot kell képezni: itt is vannak különböző korrekciós tételek (növelő, csökkentő módosítások), majd a vállalkozói osztalékalap után 16% személyi jövedelemadót kell fizetni.

Összegezve a vállalkozói személyi jövedelemadó meghatározását:

Bevétel – bevételt csökkentő tételek (kedvezmények) – Költségek (bérek, kiadások, vállalkozói kivét, écs) = Vállalkozói adóalap  (természetesen figyelemmel kell lenni a jövedelem minimumra is!), amire az adó:  500 M Ft-ig 10%, e felett 19%.

 - adókedvezmények = Fizetendő vállalkozói Szja

Adózás utáni megmaradt jövedelem +/-korrekciók = osztalék alap, amire az adó: 16% (osztalék adó)

Vállalkozói kivét adózása: éves jövedelem (személyes munkavégzés után) – adókedvezmény= adóalap, amire az adó: 16% (SZJA)

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapjának meghatározása eltérő a fentiektől, ugyanis a tv. nem enged a bevétellel szemben kedvezményt elszámolni, továbbá a költségekre vonatkozóan is a tv. által meghatározott átalány költség hányadokat lehet érvényesíteni. (Az általános mérték: 40%. A különböző arányszámokat az SZJA tv. 53%-a tartalmazza)

Mindezek mellet az egyéni vállalkozóknak figyelemmel kell lenniük a költségként el nem számolható kiadásokra (SZJA tv., 3. melléklet V. pont), az értékcsökkenés speciális szabályaira (3.melléklet III. pont), a járművek költség elszámolási jellegzetességeire (3. melléklet IV. pont), valamint a veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezésekre is.

Az egyéni vállalkozó személyes munkavégzése után (vállalkozói kivét) után a fizetendő járulékok alapját is az határozza meg hogy átalányadózást, vagy a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választott-e. Figyelemmel kell lenni továbbá a járulékfizetés alsó határára is (Pl: minimálbér, garantált bérminimum, min. bér másfél szerese, stb - TBJ törvénynek megfelelően)

Összességében láthatjuk, hogy az egyéni vállalkozók SZJA tv. szerinti adózása bonyolult, továbbá bizonyos gazdasági tevékenységek, illetve  gazdálkodási volumen esetében az ily módon kiszámított  adóteher is igen nagy lesz. Ennek kiküszöbölésére azonban meghatározott feltételek mellet lehetőségük van az egyéni vállalkozóknak, hogy másik adóztatási módot válasszanak: Ilyen alternatíva lehet a Kisadózók tételes adója (KATA), valamint az Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA)

Egyéni vállalkozó adózása a KATA alapján

Az egyéni vállalkozókra is alkalmazható kisadózó vállalkozások tételes adójának rendelkezéseit a 2012. évi CXLII tv. II. fejezete tartalmazza.

Kisadózóként havi fix összegű tételes adót kell fizetni a főállású kisadózóként nyilvántartásba vett magánszemélyek után. Ez alap esetben 50 e ft/hó, (nem főállású kisadózó adóterhe havi 25 e ft, illetve válaszható magasabb járulékalapot képező havi 75e ft-os tételes adó is)

Ezen adónemet évi 6M Ft-os bevételi határig érdemes választani, hiszen az e feletti „különbözeti adó” 40%.

Az egyéni vállalkozó kisadózóként a havonta fizetendő tételes adóval az alábbi közterheket váltja ki:

  • Vállalkozói SZJA
  • vállalkozói osztalékalap utáni adó
  • vállalkozói kivétre vonatkozó: SZJA, járulékok, EHO, szociális hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás

Láthatjuk tehát, hogy az SZJA szerinti normál adózási módban megállapított összes adóterhet kiváltja ez az egy, tételes adó, azonban nem mentesít az alkalmazottak és a nem kisadózónak minősülő foglalkoztatottak járulék terhei alól!

Kisadózónak évente egyszer kell adatszolgáltatást teljesítenie (azon partnerekről, melyektől 1 M ft-ot meghaladó bevétele keletkezett) valamint bevallási kötelezettségét (nyilatkozat a bevételről) megtennie.

A kisadózókat érintő egyik legfontosabb NAV által ellenőrzött kérdéskör a munkaviszonytól való elhatárolás. Ennek részleteit a tv. 14.§-a tartalmazza. Egy esetleges vizsgálat során az adóhatóság ezen rendelkezés alapján vizsgálja a színlelt szerződéstől illetve munkaviszonytól valló elhatárolást.

Egyéni vállalkozó adózása EVA alapján

Az egyszerűsített Vállalkozói Adóról szóló 2002. évi XLIII tv. értelmében az egyéni vállalkozóknak lehetőségük van arra, hogy válasszák ezen egyszerűsített adózási módot, amennyiben megfelelnek az adóalanyiság feltételeinek, (pl. éves bevételük nem több mint 30 M ft, nem forgalmaznak jövedéki termékeket, nem volt 50 %-nál nagyobb tulajdonosi részesedés változás a megelőző 2 évben, stb. -EVA tv.  2§). Az EVA mértéke a megszerzett bevétel korrigált értékének 37%-a, 30M ft felett: a meghaladó rész után 50 %.

Az adót negyedévente kell megfizetni, illetve dec. 20-ig feltölteni a várható éves adó 100%-áig. Az EVA kiváltja az egyéni vállalkozó osztalékalap utáni adóját, viszont szintén nem mentesít az alkalmazottak után fizetendő járulék terhek alól.

Tevékenység szüneteltetése:

Az egyéni vállalkozóknak lehetőségük van arra, hogy azon hónapokra, mikor nem folytatnak gazdasági tevékenységet, valamint bevételt sem szereznek, bejelentsék ezt a tényt az adóhatóságnak így ezen időszakra mentesülnek az adófizetési kötelezettségek alól is. A szünetelés min 1 hónap max. 5 év lehet.  Kisadózóként azonban ennek arányában kell a 6M ft-os bevételi határt megállapítani, így ha pl. 2 hónapot szüneteltet az egyéni vállalkozó, akkor 10 hónapra 5 M ft felett kell a 40%-os különbözeti adót megfizetni!

Amennyiben az egyéni vállalkozó egész évben szüneteltette tevékenységét, úgy bevallási kötelezettsége sem keletkezik erre az időszakra.

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök.

Partneroldalak