Az uniós tagállamok közötti jogharmonizáció a felmerült gazdasági ügyletek vonatkozásában automatikusan magával hozta a közös érdekeltségű adócsalások feltárására irányuló ellenőrzési rendszer kialakítását. A legkardinálisabb adó e tekintetben az általános forgalmi adó elszámolása, hiszen mértékéből adódóan minden tagállami költségvetésnek a legjelentősebb bevételi forrása. A nemzeti adóvédelem a nemzetgazdaságok alapvető érdeke, ezért a biztosítása érdekében erős kontroll rendszert kell üzemeltetni. Pl. Magyarországon a költségvetés bevételi oldalából nagyságrendileg mintegy 3 000 Mrd Ft-ot tesz ki az ÁFA bevétel. Az összeg nagyságából adódóan a közösségi értékesítésben rejlő adócsalási lehetőségek az erre szakosodott társaságok részére jelentős indokolatlan bevételt eredményezhetnek.

Összességében kijelenthető, hogy a közösségi adócsalások elkövetésének nagy százaléka az általános forgalmi adó megszerzésére irányul és ezzel okoz jelentős gazdasági hátrányt a tagállamok részére. Az Uniós országok ezért egy folyamatosan fejlesztett áfa együttműködési keretelveket határoznak meg, amelynek alapja az általánosan kiterjesztett információ csere és a kölcsönös jogsegélyszolgálat.

Alapvetően az eltérő tagállamban regisztrált gazdasági társaságok közötti termékértékesítések és szolgáltatás nyújtások fordított adózás alá esnek, mely a gyakorlatban nulla százalékos felszámított áfát eredményez. Ez azt jelenti, hogy a közösségi tagállami értékesítések után, mely nem  magánszemélyek irányába történik, nem kell áfát felszámítani így ez gyakorlatilag egy alacsonyabb árpozíciót eredményez. Az áfa mentesen bonyolított gazdasági ügyletek jelentős előnyöket biztosítanak a vállalkozások közötti pénzforgalom redukálódásából adódóan. A vállalkozások nem fizetik meg az áfát a partner felé, hanem a saját tagállamuk költségvetési rendszerén keresztül egy speciális bevallási nyomtatványon számolják el.

Az elektronikusan nyújtott adatszolgáltatás tagállamonként megvalósul az adóalanyok részéről, a kiváltott közösségi adószám regisztrálása révén. A tagállamok közötti adó együttműködés jogsegély irányelveken alapul. A tagállamok illetékes adóhatóságai elektronikus adatbázisokat tartanak fent, amelyekben tárolják és feldolgozzák az adóalanyok által szolgáltatott közösségi értékesítéssel kapcsolatos információkat. Az adóalanyok gyakorlatilag negyedévente az általuk teljesített termékértékesítésről vevőnként összefoglaló nyilatkozatot nyújtanak be saját adóhatóságuk felé. Ez alapesetben igaz, ettől eltérően gyakoribb adatszolgáltatás is megvalósul, ha az értékesítést végző adóalany áfa elszámolása saját hatóságával rövidebb időciklusokban valósul meg. Az adatszolgáltatás információ tartalma az adóalany tagállamon belüli összes közösségen belüli értékesítést végző adóalany áfa azonosító számát is tartalmazza, ezen felül még a teljesített termékértékesítés teljes értékét.

Az árfolyam hatásokból fakadó eltérő érték kialakulása a különböző fizetési eszközökből fakadóan gyakori. Az alapszabály az, hogy a bevallási időszak utolsó napján érvényes EUR központi bank által megadott átváltási rátának megfelelő összegen kerül regisztrálásra a termékértékesítéshez kapcsolódó követelés értéke. Ez egy Uniós irányelv, de a gyakorlatban a hazai vállalkozások a számviteli politika értékelési szabályzatában meghatározott külföldi fizető eszközben történő elszámolásokra meghatározott árfolyamon számolnak. Az árfolyam alkalmazási elszámolások jellemzően a Számviteli törvénnyel összhangban az adott vállalkozás kereskedelmi bankjának a deviza eladási és vételi árfolyamát veszi figyelembe.

Ezen felül még a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamokat is alkalmazhatják, ennek használata adóhivatali bejelentéshez kötött. Az árfolyam időpontjának meghatározása alapvetően a teljesítés időpontjára esik. Ettől eltérő az előleg és a határozott időre szóló elszámolással kapcsolatos árfolyam alkalmazás is. Az előleg esetén az átvétel, illetve jóváírásának napján érvényes árfolyammal kell az előleg áfáját forintosítani, a határozott idejű elszámolásoknál pedig a számla kibocsátás napján érvényes árfolyamot fogjuk alkalmazni az elszámolásra, viszont az áfa teljesítés dátuma a számlán feltüntetet fizetési határidő napjára fog esni.

Azért nem árt megjegyezni, hogy az adócsalások promt feltárása érdekében a tagállamok egymás adóhatóságaitól késedelem nélkül információkat szolgáltatnak egymásnak azért, hogy az adó kijátszására irányuló ügyleteket a legrövidebb időn belül feltárhassák gyanú árnyéka esetén. Természetesen nem minden információ kerül átadásra. Elképzelhető olyan eset is mikor olyan szakmai titok, vagy üzleti eljárás felfedését eredményezheti az adott kereskedelmi ügylet kapcsán átnyújtandó információ, amely sértheti az adott nemzet jogrendjét. Ilyen esetben az adat elutasítható.

A tagállamok között létrejött egy olyan hálózat, amelyen célzott információkat gyorsan adnak át egymásnak az érintett hatóságok. Ez gyakorlatilag egy több oldalú korai figyelmeztető rendszer, mely úgy biztosítja az információ cserét, hogy egyfajta központi tevékenység koordinálást is hozzáad. Ez az ún. EUROFISC együttműködési rendszer rendelkezik egy logisztikai háttérrel és egy olyan bizottsággal, amely az adótitoknak minősülő információkhoz is hozzáfér, de azt ki nem adja, így teljes fedettséget garantál a feltárási feladatokhoz.

A közösségi adócsalások jellemzően arra irányulnak, hogy a forgalmazott termékeket úgy juttassák el a fogyasztókhoz, hogy annak áfa tartalmát ne kelljen sehol megfizetni. Ilyen pl. a háromszög ügylet is. (triangular-transaction), ahol termék vélhetően nem hagyta el az adott tagállam területét,  célállomásként pedig más tagállam van megjelölve.  Van az ún. Főnix társaságokkal kapcsolatos adócsalás, ahol rendkívül nagyszámú értékesítés történik más tagállamok partnere részére és a számla kibocsátó áfa visszaigényléseket bonyolít a beszerzések után, de az értékesítések után áfa nem kerül korrektül elszámolásra sehol sem. Gyakran előfordul még az ún. körhinta csalás is. Ez a CALOUSEL FRAUD, ahol az adócsalás kihat egy másik tagállam adóztatására. A tagállamok gyakran az ilyen ügyletekből fakadóan párhuzamos ellenőrzéseket tartanak, mert így hatékonyabb, mintha csak egy tagállamban kerülne sor a feltárásra.

A digitalizált világban az elektronikus adatszolgáltatások révén a feltárások igen hatékonyak és nagy százalékban valósulnak meg. Talán a legproblémásabb az adócsalás ügyeltébe bonyolódó társaságok ügyvezetői és menedzseri viszonylatainak valós feltárása.