2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
Még van idő, így csökkentheti a fizetendő adót

Még van idő, így csökkentheti a fizetendő adót

2016. május 17. 13:11

A tavalyi társasági adó bevallása a hajrához érkezett, szakértőnk ezért bemutat néhány adóalap csökkentő, „adóspóroló” törvényi lehetőséget.

A gazdálkodó szervezet által elkészített eredmény levezetés, adózás előtti számszaki értékét a társasági adótörvény nyújtotta kereteken belül az adószámításhoz korrekciókkal módosítjuk.

A társasági adótörvény az adóalap megállapításhoz csökkentő jogcímeket hagy jóvá a 7§- ban. Ezek meghatározott kereteken belül és feltételekkel alkalmazhatóak. Leginkább azokról akarunk leírást adni, amelyek a társasági adóalany részére a működésből fakadóan adóalap csökkentő hatást válthatnak ki.

Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó az új műszaki gépek, berendezések, járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezésének adóévében 100%- nak megfelelő értékcsökkenési leírást alkalmazhat. A lelkesedésünket kicsit redukálja az a tény, hogy személygépjármű után ezt az egyösszegű értékcsökkenést nem lehet alkalmazni. Tehát a gépkocsi park frissítése a társasági adó kárára nem történhet meg.

Ez a lehetőség egyébként már 2005. január elsejétől alkalmazásban van. Ezzel a lehetőséggel kizárólag azon adóalanyok élhetnek, akiknek a tulajdonosi összetétele az adott tárgyév egészében kizárólag magánszemélyekből áll. Ezen felül az elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt és nem lehet több 30 millió forintnál.

A tárgyi eszközök beruházásának támogatását szolgáló rendelkezés még az, hogy a 100eFt egyedi beszerzésű eszközök esetén egyösszegű értékcsökkenési leírás is elszámolható.

A gazdálkodó szervezet könyvében kimutatott, bizonyítottan behajthatatlanná vált követelés kivezetésekor vagy átruházásakor, vagy beszámításakor élhetünk az adóalap csökkentés lehetőségével, ha az adott követeléshez kapcsolódóan az adózó nyilvántartott értékvesztéssel rendelkezik. Ennek legalább az éven túli, ki nem egyenlített követelés, azaz a behajthatatlanná vált rész 20%-ának meg kell lennie, mint nyilvántartott értékvesztés.

Amennyiben az adózó saját tevékenység körében a számviteli törvény 3§ 4.) bekezdésének 2, 3, és 4. pontjaiban meghatározott alapkutatást, alkalmazott kutatást, vagy kísérleti fejlesztést végzett, akkor ehhez kapcsolódóan az adóévben felmerült teljes közvetlen költsége adóalap csökkentő tételként megjelenhet.

Pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatása esetén, a korábban szakképző iskolai tanulóként foglalkoztatott és sikeres vizsga után továbbfoglalkoztatott tanuló tárgyévben foglalkoztatási ideje alatt legfeljebb 12 hónapon keresztül befizetett szociális hozzájárulási adó összege továbbcsökkenti az adóalapot azon felül, hogy egyszer már költségként elszámolták.

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén a számukra kifizetett munkabér összegéig, de legfeljebb annak személyenként és havonta az adóév első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összegéig adóalap csökkentő tételként figyelembe vehetőek. Feltétel az, hogy az adózónak az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma ne haladja meg a 20 főt.

Annál az adózónál, aki mikrovállalkozásnak minősül, az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított növekedése és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata adóalap kedvezményként számolható el. Ennek a kedvezménynek az elszámolhatósági feltétele, az, hogy az adózónak ne álljon fenn nettó adótartozása és foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legfeljebb 5 fő legyen a megelőző adóévben

Nagyon fontos társasági adóalap kedvezményt jelentő tétel a fejlesztési tartalékként elszámolt, az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett és ott kimutatott összeg, ami legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-a lehet és adóévenként maximum 500 millió forint. Ahhoz, hogy ez a fejlesztési tartalékképzés véglegessé váljon és valóban csökkentse a társasági adóalapot a 7§ 15) bekezdésben foglaltak szerint beruházást kell megvalósítania. Az így képzett fejlesztési tartalék felhasználása illetve feloldása a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelő értéken történik. Azaz, amennyi beruházás megvalósult tárgyidőszakban, úgy annyival lehet csökkenteni a lekötött tartalékon kimutatott fejlesztési tartalékként elszámolt összegeket. 

Mindenképpen számviteli feladatot jelent, hogy a fejlesztési tartalékként megképzett összeget a beruházással harmonikusan leemeljük a lekötött tartalékból és visszahelyezzük az eredménytartalékba. Amennyiben az az adózó, aki nem használja a fejlesztési tartalékát a képzéstől számított négy éven belül, a fel nem használ összegre társasági adót és késedelmi pótlékot kell megfizetnie. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötését követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt rész után a késedelmi pótlékot és a társasági adót a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania és megfizetnie.

Érdemes a leírtakat és még ezen felül a törvényben foglaltakat is figyelembe venni a gazdálkodó szervezeteknek az évet záró társasági adóbevallás elkészítésekor. Szinte biztos, hogy lehet mindenhol feltárni olyan kedvezményt, amivel adót spórolhatunk, azaz legálisan csökkenthetjük a társasági adó fizetési kötelezettségünket.

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök

Partneroldalak