2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
Saját üzletrész vásárlása

Saját üzletrész vásárlása

2015. július 3. 12:00

Adószakértőnk a cégek saját üzletrészének megvásárlásával, és az örökölt üzletrészekkel kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszolt.

Hogyan könyveljük, ha a vállalkozás megvásárolja saját üzletrészét?

Az üzleti életben időnként előfordulnak olyan helyzetek, amikor a társaságnak saját magában üzletrészt kell szereznie. Ennek kiváltó oka általában pl. nemkívánatos tag belépésének megakadályozása, esetleg más üzleti stratégiának a részeként. A saját üzletrész megszerzésének vannak feltételei. Ilyenek pl. taggyűlési határozat alapján lehet megszerezni és a törzstőkén felüli vagyon terhére. A társaság saját üzletrészének alapjául szolgáló összes törzsbetét értéke nem haladhatja meg a törzstőke 50%- át. A társaság nem válhat saját maga többségi tulajdonosává.  A törvény nem tekinti őt valóságos tagnak, szavazati jogot nem gyakorolhat. A társaság a saját üzletrészét egy idő után el kell, hogy idegenítse. Jellemzően 1 éven belül.

Könyvelés technikailag az üzletrész megszerzés menetét az alábbiak szerint kell könyvelni:

A társaság az értékpapírok között mutatja ki a szerzési értékét. Ezt az üzletrészt további sorsára való tekintettel a forgóeszközök között kell kimutatni.

 T: 373 Saját üzletrész                     K: 38. Pénzeszközök

A névérték és a szerződés szerinti érték pozitív különbözete után SZJA-t és EHO- t is fizetni kell. Kizárólag magánszemély esetén.

T: 38. Pénzeszközök                      K: 46. NAV-kötelezettség

A társaság a megszerzett üzletrészét belátható időn belül (1 év) értékesíteni fogja:

  • üzletrész-értékesítés bekerülési értéken

 T: 36. Egyéb követelés                   K: 373. Saját üzletrész

  • üzletrész-értékesítés árfolyamnyeresége

  T: 36. Egyéb követelés                   K: 97. Árfolyamnyereség

  • üzletrész-értékesítés árfolyamvesztesége

 T: 87. Árfolyamnyereség                K: 36. Egyéb követelés

  • értékesítés pénzügyi teljesítése

T: 38. Pénzeszközök                       K: 36. Egyéb követelés

Sikertelen értékesítés esetén az üzletrészre a tagok térítés nélkül tehetnek szert.

Ekkor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés nd) pontjában leírtak alapján kell eljárni, miszerint nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni az adóévben térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével, ha a végleges eszközátadás jogszabály – jelen esetben a Gt. – előírása alapján történik.

A térítés nélküli átadás révén kapott üzletrész a társaság magánszemély tagjainál a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 77/A § (1) bekezdésében szabályozott értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek minősül, melynek adókötelezettségére a 28. § (1) bekezdés g) pontja irányadó, ha személyesen nem közreműködő tag részesül a juttatásban, személyesen közreműködő tag esetében pedig nem önálló tevékenységből származó összevonandó jövedelemként adózik az értékpapír-juttatás.

T: 88. Rendkívüli ráfordítások           K: 373. Saját üzletrész

Milyen esetben keletkezik adófizetési kötelezettség örökölt üzletrész eladásakor?

Alapvetően le kell szögeznünk azt a tényt, hogy a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze az Szja tv. 3. § 34. pontja szerinti értékpapírnak minősül. Ebből következik az, hogy az értékesítés során az Szja tv. 67. § (1) bekezdése szerint árfolyamnyereségből származó jövedelemként kell az értékpapír átruházásából fakadó jövedelmi viszonyokkal elszámolni.

Bevételnek az minősül, ami az értékpapír átruházásából fakadó ellenérték és a megszerzésére fordított érték valamint a kapcsoló járulékos költségek együttes összegének különbözete. E tekintetben az Szja tv. 67. § (3) és (4) bekezdése szerint kell eljárni.

Öröklés esetén a megszerzésre fordított értéket az Szja tv. 67. § (9) bekezdés ak) pontja szerint kell megállapítani. E rendelkezés szerint a megszerzésre fordított érték az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték azzal, hogy amennyiben 1. az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, akkor a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,

2. az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, akkor a hagyatéki leltárban feltüntetett érték vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték.

Hogyan kell megállapítani egy vállalkozás üzletrészének értékét?

A vállalkozás üzletrész értékének megállapításához számos szakmai módszertan áll rendelkezésre. Ezek között jellemzően a vállalkozásban lévő eszközök és források különbözetének meghatározása a saját és az idegen tőke arányok megállapítása, a vállalkozás piaci pozícióinak és brand-jének beárazása, a jövedelemtermelő képesség meghatározása stb. szerepelnek.

Egyik fontos értékadó számítás a likvidációs érték kiszámítása, mely a rendelkezésre álló összes eszköz piaci értékének és a könyvekben kimutatott idegen forrás kötelezettségének különbözetét jelenti. Ez alatt azt értjük, hogyha egy vállalkozást bezárunk, az eszközeit értékesítjük, a kötelezettségeit kifizetjük, a különbözet, mint pozitív különbözet képezi a likvidációs értéket. A könyvvizsgálati standardok a DCF azaz diszkontált cash-flow módszert alkalmazzák az üzletrész értékének megállapítására. Ez tulajdonképpen az eszközök jövedelemtermelő képességének megállapítására törekvő módszer.

Milyen befolyással lehetnek az üzletrész örökösei a fizetendő osztalék megállapítására?

Az üzletrész örökösei jogerősen birtokba kerülnek, úgy jogosultak lesznek osztalékfelvételre. Az osztalék mértékének megállapításában csak akkor vehetnek részt, ha már jogszerűen a társaság tulajdonosai és így az alapítói okiratnak megfelelő mértékben szavazati jogosultságukkal tudnak élni.

Milyen esetben keletkezhet az cégértékhez kapcsolódó hozamjövedelem az örökösöknél?

Csak realizált jövedelem után kell adót fizetni illetve elszámolni a költségvetéssel. Ez pedig csak üzletrész értékesítést követően merülhet fel.

 

Partneroldalak