A következő években is erőteljes, bár valamelyest lassuló ütemű növekedés várható a magyar gazdaságban, amely a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint jól prosperál, sikeres. Az OECD országelemzése szerint a GDP a tavalyi 4,6 százalékos bővülést követően az idén 3,9 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal bővülhet.

Közölték, a magyar gazdaság teljesítménye jórészt a lakossági fogyasztás számottevő mértékű reálbér-növekedésére, valamint a vállalati és építőipari beruházások dinamikus növekedésére támaszkodva javul.

Szigorúbb monetáris politika kell

Az infláció a jegybank 3,0 százalékos, plusz-mínusz egy százalékos tűréshatárral megszabott céljának felső határa felé tart. A tavalyi 3,0 százalékos infláció az idén és jövőre 4,0 százalékra emelkedik – jelzi az OECD. A jegybank növekedésösztönző monetáris politikát folytat azzal együtt is, hogy már jelezte készségét az óvatos és fokozatos szigorítás megkezdésére – tették hozzá. Az OECD szükségesnek is tartja a monetáris politika szigorítását és ezzel párhuzamosan a nem konvencionális monetáris politikai eszközök alkalmazásának leépítését.

A munkanélküliségi ráta mindeközben történelmi mélypontra esett, sőt, számos területen már munkaerőhiány jelentkezik. Ugyanakkor az ezzel párhuzamosan bekövetkezett erőteljes mértékű és széles területeket felölelő reálbér-emelkedés nagyban hozzájárult a bérkülönbségek kiegyenlítődéséhez is – írták.

Növekvő export, import

Az OECD prognózisa a GDP növekedésére nem változott a tavaly novemberi előrejelzéshez képest. A GDP-növekedés ütemének várható lassulását részben a termelési kapacitás korlátainak megközelítésére, részben a kereslet kielégítésében az import növekvő részarányára vezeti vissza.

Az export a tavalyi 8,3 százalék után az idén 7,5 százalékkal, 2020-ban 5,9 százalékkal, az import pedig a tavalyi 9,6 százalék után 8,8 majd 6,3 százalékkal nő. Az export a kapacitásnövelő beruházásoknak köszönhetően emelkedik, az import növekedése ugyanakkor nyomás alá helyezi a folyó fizetési mérleg többletét. A bruttó állóeszköz-felhalmozás mértéke a tavalyi 15,7 százalékról 2019-ben 9,5 százalékra, 2020-ban 4,8 százalékra csökken. A GDP-arányos folyó fizetési mérlegtöbblet a tavalyi 1,7 százalékról az idén 0,9 százalékra, 2020-ban 0,6 százalékra csökken.

A lakossági fogyasztás lendületesen tovább emelkedik a bérek és a foglalkoztatás növekedésének köszönhetően. A lakossági fogyasztás a tavaly 5,6 százalék után az idén 4,7 százalékkal, jövőre 4,0 százalékkal növekszik. A 2018-ban 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta tovább csökken, az idén 3,2, jövőre 3,1 százalékra. 

Külső és belső veszélyforrások

A magyar gazdasági növekedést veszélyeztető kockázatokról szólva az OECD egyaránt tesz említést külső és belső veszélyforrásokról elemzésében. Magyarország e szerint nagymértékben ki van téve a nemzetközi külkereskedelmi ellentétek elmélyülése, valamint a bérnövekedést versenyképességet csorbító veszélyének. A kereskedelmi ellentétek elmélyülése elsősorban az exportra lehet sokkoló hatással, és ronthatja a beruházási hajlandóságot is. 

A bérnövekedés pedig a versenyképesség rontása mellett az inflációs várakozások révén a monetáris politika módosítását kényszerítheti ki, erősítve ezzel a ciklikus kilengéseket. A nemzetközi pénzpiacokon esetleg bekövetkező zavarok pedig a bankrendszeri hitelezési hajlandóságát rontva vetheti vissza a magyarországi növekedést – szögezte le az OECD.

Sikeres külföldi beruházás-bevonás

Magyarország nagy sikerrel vont be közvetlen külföldi beruházásokat (FDI) gazdasága fejlesztésébe, és integrálta az ország termelőiparát a nemzetközi beszállítói láncba – állapítja meg az OECD. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ez a folyamat elsősorban az ország nyugati és középső régióit érintette előnyösen, a keleti régiókat már kevésbé. A feldolgozóipar integrálása a nemzetközi beszállítói láncba és a szolgáltatóipar terjeszkedése megnövelte a keresletet a magasan képzett munkaerő iránt. Az elmaradottabb régiókban ugyanakkor szükségessé tette az alacsonyan képzett munkaerő felzárkóztatását. 

Az OECD a munkaerő-ellátás javítására a közfoglalkoztatási programok leépítését és a képzési programok szerepének a növelését, valamint a munkaerő mobilitásának javítását javasolja.

A magyar gazdaság dinamikus erősödését tükrözi az OECD országtanulmánya

Jelentős elismeréssel szól az OECD az elért gazdasági eredményeinkről – emelte ki Gion Gábor, a szervezet elemzésének budapesti bemutatóján. A  tanulmányt Álvaro Pereira OECD-igazgató és a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkár közösen ismertette.

A másfél-kétévente rendszeresen készülő elemzés elismerően szól a magyar gazdaság teljesítményéről, amelyet kiegyensúlyozott és erőteljes növekedés jellemez, köszönhetően a bérnövekedés által hajtott erős belföldi keresletnek, illetve a kiemelkedő beruházási aktivitásnak – hangzott el a bemutatón.

Államadósság-csökkentés

A szervezet ajánlásaival összhangban Magyarország fegyelmezett költségvetési politikát folytat és hosszú távú kötelezettséget vállalt az államadósság csökkentése érdekében – hangsúlyozta rá Gion Gábor. Hozzátette: a foglalkoztatási ráta dinamikus növekedése – ahogy erre az OECD is rámutat – az alacsonyabb képzettségűekre és a nőkre is kiterjed. Van még tartalék a munkaerőpiacon, amelynek kiaknázása érdekében például az idei évtől a nyugdíjasok járulékmentesen dolgozhatnak, a kismamák elhelyezkedését pedig a bölcsődefejlesztési program segíti, ahogy  azt  a tanulmány is ajánlja – szögezte le az államtitkár.

Hosszú távú kihívást jelent az OECD szerint is az idősödő társadalom kérdésköre, amelyre kiemelt figyelmet fordít a magyar kormány, 2018-at például a családok évének nyilvánította, és nemzeti konzultációt is kezdeményezett a családok védelméről annak érdekében, hogy megtalálja a megfelelő eszközöket az idősödő társadalom okozta kockázatok csökkentésére – közölte Gion Gábor

Turizmusfejlesztés, globális értékláncok

A regionális növekedésről szóló fejezetben az OECD a turizmusfejlesztésben rejlő lehetőségeket, illetve a helyi vállalkozások globális értékláncokba történő integrációjának fontosságát és mindezek érdekében a munkaerőpiaci készségek további fejlesztését hangsúlyozza, amelyet a szakképzési rendszer átalakítása is támogat. A fenti megállapításokat és a tanulmány regionális fejlesztési fókuszát aláhúzandó az OECD delegációja Székesfehérváron és Sátoraljaújhelyen is bemutatja a kiadványt.
                                                               
Pr7
Forrás: MTI/OECD/Pénzügyminisztérium