2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
A közbeszerzésekről

A közbeszerzésekről

2015. május 22. 19:20

Jogi szakértőnk a közbeszerzési eljárásokkal és kötelezettségekkel, valamint a panasztételi lehetőségekkel kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszolt.

Kik azok, akik indulhatnak a közbeszerzéseken?

A hatályos közbeszerzési törvény (2011. évi CVIII. tv, továbbiakban: „Kbt.”) értelmében az a gazdasági szereplő, aki a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be ajánlattevőként vesz részt a közbeszerzési eljárásban.  

Ajánlattevő lehet  bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, illetve építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja, és megfelel az ajánlatkérő által támasztott szakmai tapasztalatra és képzettségre, műszaki és technikai feltételekre, minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra,  gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó minimális követelményeknek és nem áll kizáró ok hatálya alatt. Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést.

Ajánlatkérő azonban csak a törvényben meghatározott szervezet lehet (minisztérium, önkormányzat stb.), amely közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzés megvalósítása érdekében.

A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió.

Ki dönti el, hogy egy adott közbeszerzéshez milyen vállalati referenciákat kérnek?

A közbeszerzési eljárásban az elbírálás feltételrendszerét az ajánlatkérő határozza meg, aki köteles az eljárásban legalább egy műszaki, illetve szakmai, valamint legalább egy pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelményt előírni.

A Kbt. szerint az ajánlatkérő köteles továbbá az eljárást megindító felhívásban megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A műszaki leírás meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontjait is.

Mi a teendő, ha azt gyanítjuk, hogy méltánytalanul jártak el cégünkkel szemben egy közbeszerzés során?

Abban az esetben, ha úgy érezzük, hogy a közbeszerzési eljárás során jogszabálysértés történt a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhatunk jogorvoslatért.

A kérelmet a jogsértésről történt tudomásszerzésünket követő tizenöt napon belül nyújthatjuk be. A közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az arról való tudomásszerzést követő tíz napon belül nyújthatjuk be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.

Amennyiben a kérelem határidőben érkezett és nem került elutasításra, a bizottság megvizsgálja az abban foglaltak jogosságát, majd döntést hoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatában az alaptalan kérelmet elutasítja; a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát; vagy megállapítja jogsértés megtörténtét; vagy megállapítja a jogsértés megtörténtét és a jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza; vagy a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki; megállapítja a jogsértés megtörténtét és a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót, vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.

A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita valamint a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása pedig a bíróság hatáskörébe tartozik.

Milyen kötelezettségeket jelent egy ilyen megbízás elnyerése?

Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás eredményesnek bizonyult a szerződést a nyertes szervezettel írásban kell megkötni az eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.

A szerződést az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg, vagy annak visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel a jogszabályban foglaltak szerint. Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos feltételeket is előírhat a nyertes számára, így különösen szociális, illetve környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. A nyertes ajánlattevő köteles vállalni, hogy a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi.

Az ajánlatkérő biztosíték nyújtását is kikötheti a szerződés teljesítésének meghiúsulása illetve a hibás teljesítés esetére. A szerződés teljesítésének elmaradásával illetve a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki. A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia.

Mit jelent az összeférhetetlenség a közbeszerzések esetében?

Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

A jogszabály szerint:

  • Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból nem képes.
  • Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárással kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak