Előfordulhat, hogy a munkavállaló a munkaviszonyából származó kötelezettségét megszegi, és ezzel kárt okoz a munkáltatójának. Ebben az esetben a munkavállaló köteles megtéríteni az okozott kárt, amennyiben az adott helyzetben nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható.

Minden esetben a munkáltatót terheli az a kötelezettség, hogy bizonyítsa, hogy a munkavállaló az adott helyzetben valóban nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható.

Mit értünk azalatt, hogy az adott helyzetben elvárhatóan eljárni?

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény előír bizonyos általános magatartási követelményeket, melyben pontosan rögzíti, hogy a munkaszerződés teljesítése során (kivéve, ha a törvény eltérő követelményt ír elő) úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben elvárható. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónak a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárnia, továbbá kölcsönösen együtt kell működnie a másik féllel. Nem lehet olyan magatartást tanúsítani, ami a másik fél jogát, jogos érdekét sértené.

Az, hogy mi várható el a munkavállalótól általában az adott helyzetben sok tényezőtől függ. Figyelembe kell venni a munkavállaló munkakörét, szakképzetségét, életkorát és még azt is, hogy mióta tölti be a munkakörét, esetleg pályakezdő-e. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy egy szakmában mi az általában elvárható magatartás tisztában kell lennünk az adott terület jellemzőivel. A munkavállaló vonatkozásában azt kell vizsgálni, hogy az általa betöltött munkakörben az elvárhatóság általános szintjének megfelel-e a munkavégzése. Ennek vizsgálata nagyon összetett feladat, mely a munkaügyi bíróság feladata.

Amennyiben megállapítható a munkavállaló az adott helyzetben nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható a rá kirótt kártérítés mértéke nem haladhatja meg a négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállalónak a teljes kárt meg kell térítenie.

Abban az esetben nem kell megtéríteni a kárt, ha annak bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely az okból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A kár megtérítésének szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:518-534. §-ai tartalmazzák.

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.