2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
A szabadságokról

A szabadságokról

2015. június 12. 20:35

Kinek mennyi jár? Mikor kell kiadni? Mennyit határozhat meg a munkavállaló? Jogi szakértőnk az éves rendes szabadsággal kapcsolatos kérdésekre válaszolt.

Alapesetben mennyi szabadság illeti meg a munkavállalót?

A munkavállalónak a munkában töltött idő után minden naptári évben szabadság jár. A szabadság alapszabadságból és pótszabadságból áll.

Az alapszabadság mértéke minden munkavállaló esetében egyenlően: 20 nap.

Jár-e a munkavállalónak pótszabadság? Ha igen milyen mértékben és mi alapján illeti meg?

A munkavállalót a jogszabályban meghatározott életkor után pótszabadság illeti meg az alábbiak szerint:

  • 25. életévétől egy,
  • 28. életévétől kettő,
  • 31. életévétől három,
  • 33. életévétől négy,
  • 35. életévétől öt,
  • 37. életévétől hat,
  • 39. életévétől hét,
  • 41. életévétől nyolc,
  • 43. életévétől kilenc,
  • 45. életévétől tíz munkanap pótszabadság jár (Mt. 117. §).

A pótszabadság először abban az évben illeti meg a munkavállalót, amikor az arra jogosító életkort először betöltötte.

Gyermekek után is jár pótszabadság a munkavállalónak, és ez mindkét szülőt megilleti.

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb

  • egy gyermeke után 2,
  • két gyermeke után 4,
  • kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.

A fogyatékos gyermek után a munkavállalót évente további 2 munkanap pótszabadság illeti meg gyermekenként.

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

A szabadság mekkora részéről jogosult a munkáltató rendelkezni?

A szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, köteles azonban e kérdésben előzetesen a munkavállalót meghallgatni.

Ennek megfelelően a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani, egyéb esetekben a szabadságot megváltani nem lehet.

Milyen szabály vonatkozik a nem bejelentett munkavállalóként, hanem alkalmi munkában vagy határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott alkalmazottakra?

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010.évi LXXV. törvény rendelkezései szerint az alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között törvényben meghatározott időre létrejött munkaviszony, amely összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 napig,  egy éven belül pedig összesen legfeljebb 90 napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. A munkavállaló ez esetben nem minősül biztosítottnak, csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van.

A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni.

A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is.

Abban az esetben, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás azonban nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

Ügyintézésre, vizsgára, a gyermek megfelelő elhelyezése miatt (stb.) néhány szabad órára lenne szüksége a munkavállalónak egy átlagos munkanapon. Hogyan befolyásolhatja ez a szabadnapokat? Kötelezheti-e a munkáltató szabadnap kivételére a munkavállalót?

A Munka törvénykönyve lehetőséget ad a munkavállalónak arra, hogy különös méltánylást érdemlő személyi és családi körülményeiből fakadó akadály időtartamára mentesüljön a munkavégzés alól (ilyen lehet például, ha gyermeke megbetegszik, véradásra vagy kötelező orvosi vizsgálatra megy, ha keresőképtelen, vagy ha hozzátartozója elhunyt). Ugyancsak mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól arra az időtartamra, amikor hatósági vagy bírósági eljárásban személyes.

Iskolai tanulmányok esetén kizárólag az általános iskolai tanulmányok folytatásához illetve a munkavállaló és a munkáltató megállapodása szerinti képzés és továbbképzés idejére köteles a munkáltató szabadidőt biztosítani (Mt.55. §).

Vagyis a fenti esetekben a munkavállalónak nem kell szabadnapot kivennie, hanem jogszabály erejénél fogva az abban meghatározott időre mentesül a munkavégzés alól. 

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak