2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
A törvény előtti felelősségről

A törvény előtti felelősségről

2015. szeptember 25. 15:24

Milyen esetekben vonhatják felelősségre cégét a bíróságon és hogyan kerülhetjük el? Ki képviselheti a vállalkozást a törvény előtt? Jogi szakértőnk a cégek kötelezettségeivel és törvény előtti felelősségével kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszolt.

Milyen esetben lehet egy vállalkozást felelősségre vonni a bíróságon?

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a vállalkozás, mint jogi személy jogképes, vagyis jogai és kötelezettségei lehetnek.

Ennek értelmében, ha egy vállalkozás szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi (pl. nem végzi el határidőre a munkát, vagy hibásan teljesít, vagy nem fizeti ki a vállalkozási díjat) a sérelmet szenvedett fél pert indíthat a vállalkozás ellen. Természetesen amennyiben a vállalkozás hibás teljesítése, mulasztása kétséget kizáróan valamely munkavállalójának szándékos, károkozó magatartására vezethető vissza, úgy a vállalkozás később kártérítési igényét érvényesítheti a munkavállalóval szemben.  

Kik jogosultak a vállalkozás képviseletére a tárgyalóteremben?

A vállalkozás törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el, vagyis a bíróság előtti képviseltre az ügyvezető jogosult.

A Polgári perrendtartás szabályai szerint a peres eljárásban a társaság képviseletében, a társaság helyett az általa, illetőleg az ügyvezető által választott meghatalmazott is eljárhat. Meghatalmazottként a vállalkozás képviseletében ügyvéd illetve ügyvédi iroda is eljárhat.

A vállalkozást képviselheti továbbá meghatalmazottként a vállalkozás alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, valamint a társaság jogtanácsosa (jogi előadója) azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja.

Milyen speciális szabályok vonatkoznak a vállalkozások pereskedésére?

A vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a pereskedés megindítása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését. Ez akkor mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek.

Ha a peren kívüli egyeztetés nem jár sikerrel, és az egyik fél keresetet terjeszt elő, a kereseti kérelemhez csatolnia kell: a felek által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy azt az iratot, amellyel a pert indító fél igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte.

A bíróság az ügy összes körülményeire figyelemmel pervesztességére tekintet nélkül kötelezheti az alperesi vállalkozást a perben felmerült összes költség vagy költségek egy részének a viselésére, ha az alperes a peren kívüli egyezségre irányuló kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget.

Milyen esetben merülhet fel a cég vezetőjének felelőssége?

A cég ügyvezetője tevékenysége során a cégnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben.

A cég jogutód nélkül megszűnése esetén, a hitelezők a követeléseik kielégítése iránt kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság ügyvezetőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha az ügyvezetők a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vették figyelembe. Ez alól kivételt képez, ha a cég végelszámolással szűnik meg.

Felelősségre vonható-e a cégtulajdonos és a cégvezető, ha a cég már megszűnt?

A vállalkozás az általa vállalt kötelezettségeiért főszabályként saját vagyonával köteles helytállni; a cég tulajdonosa a cég tartozásaiért nem felel. Amennyiben azonban a tulajdonos korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a társaság megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a cégtulajdonos korlátlanul köteles helytállni.

Abban az esetben, ha egy cég jogutód nélkül szűnik meg (pl. felszámolás, vagy kényszertörlés útján) a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségből származó követelés a társaság törlésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető a társaság volt tagjával (tulajdonosával) szemben.

Ha a tag helytállási kötelezettsége a társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátlan volt, helytállási kötelezettsége a megszűnt társaság kötelezettségeiért is korlátlan.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak