2021. szeptember. 24. péntek - Gellért napja van
Banner
Banner
Banner
A zálogjogok és a szakma

A zálogjogok és a szakma

2016. június 8. 12:44

Lapértesülések szerint az új Polgári Törvénykönyv módosítását tervezi Igazságügyi Minisztérium, szakértőnk ezért összeszedte a zálogjog megítélésével kapcsolatos szakmai álláspontokat és érveket.

Az új Ptk-val kapcsolatos vitaülések egyik fő témája a zálogjogi fejezet felülvizsgálatának kérdése. Ezen belül is az önálló zálogjogi rendszer és a közhiteles zálogjogi nyilvántartás visszaállítása.

Közhiteles zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos felvetések, érvek

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy amellett, hogy az új Ptk. megszületését a 2013-as év kiemelkedő eseményének tekinti, - mely egy vitathatatlanul kiemelkedő szakmai munka eredménye- álláspontja szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartás bár számos eredménnyel rendelkezik, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.  A jelenlegi közzétételi zálogjogi rendszer nem közhiteles, nem nyújt kellő garanciát, és így jelentősen csökkenti a forgalom biztonságát és negatívan hat a kis-és középvállalkozások hitelezésére. A MOKK álláspontja szerint a közhitelesség minél teljesebb érvényesülése érdekében és az elmúlt két év tapasztalata alapján indokolt visszatérni a közhiteles nyilvántartáshoz.

Az Igazságügyi Minisztérium szakmai összefoglalójában kihangsúlyozta, hogy az új Ptk. egy olyan kiemelkedő alkotás, amely nemzetközi összehasonlításban is meghatározó jelentőséggel bír. Hatályba lépését követően azonban olyan új gazdasági igények jelentek meg, amelyek alapot szolgáltathatnak arra, hogy legalább gondolkodás szintjén felmerüljön annak a kérdése, hogy az új Ptk. megfelel-e ezeknek az új elvárásoknak.

A zálogjogi fejezet újragondolása mellett érvelők szerint az új Ptk. számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek ellentmondásosak, és így a hitelezők körében bizonytalanságot okoznak. Ez a bizonytalanság pedig nem hat ösztönzőleg újabb finanszírozási megállapodások megkötésére, holott arra a magyar gazdaságnak igen nagy szüksége lenne. A szakmai fórumokon a módosítást támogatók problémaként vetették fel, hogy az új hitelbiztosítéki nyilvántartás nem közhiteles, és nincs lehetőség hivatalos tanúsítványt beszerezni annak tartalmáról. Ezenkívül a rendszer számos kockázatot jelent a hitelezők számára, így hogy pl. azt, hogy az abban regisztrált biztosítékot a zálogkötelezett szinte automatikusan törölheti.

A magyar gazdaság működése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az ingó-jelzálogjognak, mert lehetővé teszi, hogy egy gazdasági tevékenységet végző adós a zálogtárgy birtokában maradjon és azt továbbra is használni tudja a hitel fedezetének előteremtése céljából. Ennek a rendszernek a működőképességéhez azonban egy jól működő és átlátható ingó-jelzálogjogi nyilvántartásra van szükség, amelyet a jelenlegi szabályozás szerint nem létezik.

Önálló zálogjog

Egy prosperáló, a jelenleginél több szereplő részvételével működő jelzáloglevél-piac kialakításához a feleknek megfelelő biztosítékokra van szükségük. Az új Ptk. azonban megszüntette az önálló zálogjog intézményét, és a különvált zálogjogi rendszer nem nyújt kellő garanciákat.

Az önálló zálogjog intézményét ezért újra kellene gondolni, természetesen úgy, hogy az önálló zálogjog kötelezettjének a helyzete nem válhatna rosszabbá, mint a járulékos zálogjog kötelezettjének helyzete. Ez megfelelő kodifikációs technikákkal kezelhető. Az önálló zálogjog újraszabályozása azért is kulcskérdés, mert ennek révén van esély megteremteni egy dinamikusan működő jelzáloglevél piacot, amelynek előnyeit az érvelők szerint már a magyar lakosság is élvezni tudná.

A zálogjog érvényesítésével kapcsolatos problémák

Az új Ptk. a zálogjog érvényesítésére vonatkozó szabályokat is radikálisan megváltoztatta.

A zálogjog érvényesítéséről szóló Ptk-beli szabályokhoz szorosan kapcsolódnak a bírósági végrehajtás és a felszámolási eljárás szabályai. A régi Ptk. szerint a zálogjog érvényesítésére főszabály szerint bírósági végrehajtás keretében kerülhetett sor. Csupán kivételesen volt arra lehetőség, hogy a zálogjogosult kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül gyakorolja, így pl.: a zálogtárgyat maga értékesítse. Ennek azonban korábban feltétele volt a felek erre irányuló megállapodása.

Ezzel szemben az új Ptk. szabályai szerint a záloghitelező egyoldalúan dönthet arról, hogy milyen úton kívánja követelését érvényesíteni.

„5:126. § [A kielégítési jog]

(3) A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet.”

Ennek alapján pedig teljesen elkerülhetővé válik a bírósági végrehajtás.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak