
Adósa jó ideje nem fizet? Ruházza át másra a tartozást!
Egy követelés jogosultjának – azaz a hitelezőnek - lehetősége van arra, hogy a kötelezettel, adóssal szembeni követelését átruházza egy harmadik félre. Szakértőnk azt világítja meg: milyen követelések esetén, és milyen módon lehetséges ez az eljárás, az engedményezés?
Fontos leszögezni, hogy csak az engedményezés időpontját megelőzően létrejött jogviszonyból származó követelések engedményezhetőek. Az engedményezés csak szerződés kötése mellett, írásba foglalva érvényes. Az engedményezés következtében az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is. Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni. Az engedményező kötelezettséggel tartozik írásban tájékoztatni a kötelezettet az engedményezés tényéről. A tájékoztatást követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása.
A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési igazolást, mely az engedményes személyét, telephelyét vagy lakóhelyét vagy számlaszámát meghatározza. A kötelezett engedményezéssel okozott költségeinek megtérítése vonatkozásában az engedményező és az engedményes egyetemleges kötelezettséggel bír.
Vannak olyan esetek is amikor nem jöhet szóba engedményezés, ilyen esetről beszélünk akkor, ha a jogosult személyéhez kötött követelésről van szó. Amennyiben mégis megtörtént egy ilyen típusú követelés engedményezése, a semmisség jogkövetkezményei lépnek hatályba. Az engedményezés bővebb szabályairól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XXVIII. fejezetében olvashatunk.
Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.