Fontos leszögezni, hogy csak az engedményezés időpontját megelőzően létrejött jogviszonyból származó követelések engedményezhetőek. Az engedményezés csak szerződés kötése mellett, írásba foglalva érvényes. Az engedményezés következtében az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is. Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni. Az engedményező kötelezettséggel tartozik írásban tájékoztatni a kötelezettet az engedményezés tényéről. A tájékoztatást követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása.

A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési igazolást, mely az engedményes személyét, telephelyét vagy lakóhelyét vagy számlaszámát meghatározza. A kötelezett engedményezéssel okozott költségeinek megtérítése vonatkozásában az engedményező és az engedményes egyetemleges kötelezettséggel bír.

Vannak olyan esetek is amikor nem jöhet szóba engedményezés, ilyen esetről beszélünk akkor, ha a jogosult személyéhez kötött követelésről van szó. Amennyiben mégis megtörtént egy ilyen típusú követelés engedményezése, a semmisség jogkövetkezményei lépnek hatályba. Az engedményezés bővebb szabályairól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XXVIII. fejezetében olvashatunk.

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.