2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
Az adózói adatszolgáltatás szabályai

Az adózói adatszolgáltatás szabályai

2015. július 10. 17:02

Milyen adatokat kell kötelezően megosztanunk az adóhatósággal? Mit mond a jog a számlakibocsátásról? Mire számíthatunk, ha hiba csúszott a bejelentésbe? Jogi szakértőnk az adózókat érintő adatszolgáltatási kötelezettségekről írt. 

Milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van egy vállalkozásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé?

Egy vállalkozásnak működése során gazdasági tevékenységével összefüggésben adókötelezettsége és ezen belül többek között adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik az Adóhatóság irányába.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 14.§.

Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt:

a) bejelentésre, nyilatkozattételre,

b) adómegállapításra,

c) bevallásra,

d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére,

e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,

f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),

g) adatszolgáltatásra,

h) adólevonásra, adóbeszedésre,

i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetésnek az e törvényben meghatározott módon való teljesítésére

[az a)-i) pontban foglaltak együtt: adókötelezettség].

A jogszabály értelmében adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó az adószám megállapítása végett köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, mely bejelentés során az Art-ban meghatározottak szerint többféle adatot kell az adózónak az adóhatóság rendelkezésére bocsátania (pl.: cégnév, cég székhelyének címe, képviseletre jogosult neve, lakcíme, adóazonosító jele stb.).

Amennyiben az adózó az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik többek között arról, hogy a tevékenysége közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes-e, alanyi adómentességet választja-e vagy a tevékenységére az adómegállapításnak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott általános szabályait alkalmazza-e.

Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

Ha az adóköteles tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, szükséges, ennek megszerzését a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.

Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi számlaszáma a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató érdekkörében felmerült ok, illetőleg intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a pénzforgalmi szolgáltató köteles bejelenteni - az adózó adóazonosító számának feltüntetésével - a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál.

Abban az esetben, ha a vállalkozás munkavállalót foglalkoztat, a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni.

Ezen túlmenően az Art. további az egyes adókra vonatkozóan különös rendelkezései alapján további adatszolgáltatási kötelezettséget is előírhat.

Milyen szabályok vonatkoznak az Áfa tv. szerint a vállalkozások számlakibocsátására?

Az Art. rendelkezései értelmében az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít ki, ideértve a pénztárgéptípus nyugtát is. E bizonylatot szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani.

Az áfa adóalany az Áfa tv. általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról.

Főszabály szerint tehát a számlára vonatkozó kötelezettségekre akkor kell az Áfa tv. rendelkezéseit alkalmazni, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési  helye belföldön van.

A számlaadási kötelezettség kiterjed a következő, belföldön kívül teljesített termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra:

  • az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) másik tagállamában teljesített olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely után a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, feltéve, hogy az adóalanynak az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van,
  • a Közösség területén kívül teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, feltéve, hogy az adóalanynak az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van.

A számla kibocsátási kötelezettség a számla előállítása mellett a számlának a jogosult részére történő átadását, eljuttatását is magában foglalja.

Fontos változás, hogy 2015. január 1-jétől kezdődően valamennyi pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, köteles az általa e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé. Ezen adóalanyok adatszolgáltatási kötelezettségüknek oly módon kötelesek eleget tenni, hogy az e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton kötelesek megküldeni az állami adóhatóságnak.

Mikor tagadhatja meg az Adóhatóság a vállalkozásunk adószámának megállapítását?

Az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője (i), képviseletre jogosult tagja (ii), vagy az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja (iii):

  1. olyan, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely
  • az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy
  • az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 180. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy
  • adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül jogerősen törölte feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt,
  1. az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik.

Mire számíthat a vállalkozás, ha adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztotta vagy azzal késedelembe esett?

Az adózás rendjéről szóló jogszabály értelmében az adózó az adó megállapítása érdekében többek között adatszolgáltatásra is köteles (Art. 14. §).

Az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.

Alapesetben 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható a vállalkozás, ha adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti.

Ismételt jogsértés esetén a kiszabható mulasztási bírság összege 1 millió forintig terjedhet.

A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

Az adatszolgáltatást felszámolás esetén a felszámoló, végelszámolás a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő, annak hiányában a volt végelszámoló teljesíti. A felszámoló, a végelszámoló, vagy a vezető tisztségviselő által elkövetett jogsértés esetén az Adóhatóság a mulasztási bírságot a felszámolóval, a végelszámolóval, a vezető tisztségviselővel szemben állapítja meg, ami alól bármelyikük akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

Amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza, hogy a volt vezető tisztségviselő, vagy a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak