2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
Az átalakulás és megszűnés szabályai

Az átalakulás és megszűnés szabályai

2015. július 17. 13:03

Jogi szakértőnk a cégek átalakulásával és végelszámolásával kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszolt. 

Milyen esetben lehetséges és milyen esetben kötelező más társasági formába történő átalakulás, a cégtípus megváltoztatása?

A jogszabály szerint gazdasági társaság más társasági formába tartozó gazdasági társasággá illetve, egyesüléssé és szövetkezetté is átalakulhat.

A társaság köteles elhatározni más formába történő az átalakulását, ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak.

Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.

Az átalakulás során a társaságtól megváló tagokat megillető vagyonhányadot a jogutód társaság nyilvántartásba vételét követő hatvan napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettek ettől eltérően állapodtak meg.

Cégtípus megváltoztatása esetén, hogyan alakulnak a felelősségi szabályok?

Az átalakulás során a társaságtól megváló tag – a jogutód nélküli megszűnése esetén irányadó szabályok szerint - 5 éves jogvesztő határidőn belül helytállni köteles az átalakuló gazdasági társaságnak az átalakulással létrejövő jogi személy által nem teljesített kötelezettségeiért.

Abban az esetben, ha egy korlátlanul felelős tag az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá válik, a jogutód bejegyzésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül - és az átalakulással létrejövő jogi személy más, korlátlanul felelős tagjaival egyetemlegesen - köteles helytállni a jogelőd gazdasági társaság tartozásaiért.

Hogyan szűnhet meg egy társaság jogutód nélkül? Mi történik a Kft. vagyonával, ha jogutód nélkül megszűnik?

Abban az esetben, ha a cég nem fizetésképtelen és az adott cégformára vonatkozóan a jogszabály nem tartalmaz eltérő rendelkezést a cég legfőbb szervének döntése alapján a cég jogutód nélküli megszűnésére a végelszámolás szabályai szerint kerülhet sor.

A végelszámolás nem határozható el, ha a cég fizetésképtelen, az erről szóló végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik.

A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.

Felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén általában az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére illetve a cégbíróság értesítése alapján indul.

A kérelem beérkezését követően a bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Amennyiben az adós kéri, a bíróság a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet. Fontos, hogy a felszámolási eljárásban a tartozás kiegyenlítése - az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában - nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

Abban az esetben, ha a végelszámolás megindításakor vagy a felszámolás elrendelésekor a társaság törzstőkéje még nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló és a felszámoló jogosult a még nem teljesített befizetésekre vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni és annak teljesítését a tagoktól megkövetelni, ha arra a tartozások kiegyenlítése érdekében szükség van.

A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén – ha volt ilyen a hitelezők kielégítése után – a fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Ha a megszűnő társaság tulajdonában saját üzletrész volt, az arra eső vagyonhányadot a többi tag között kell felosztani törzsbetéteik arányában.

A Ptk. rendelkezései szerint a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségekért - a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül - a társaság volt tagjai kötelesek helytállni.

Ha a tag helytállási kötelezettsége a társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátlan volt, helytállási kötelezettsége a megszűnt társaság kötelezettségeiért korlátlan és a többi korlátlan helytállásra köteles taggal egyetemleges. A tagok egymás közti viszonyukban a tartozást a felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában viselik.

A kisebbségi tulajdonos ellenzi a cégtípus megváltoztatását. Milyen lehetőséget ad neki a törvény a jogorvoslatra?

Átalakulás esetén amennyiben a kisebbségi tulajdonos nem kíván részt venni a jogutód társaságban, úgy vele a fentiek szerint el kell számolni.

Egyéb esetekben társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább 5%-val rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását, ahol előadhatják ellenérveiket a cég átalakulásával kapcsolatban.

Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a legfőbb szerv ülésének a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására.

Mikor zárható ki egy tag a társaságból?

A társaság tagja a társaság keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.

A kizárás iránti kereset megindításához az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges, melyben meg kell jelölni a kizárás okát. Az érintett tag ebben a kérdésben értelemszerűen nem szavazhat. A taggyűlésen meghozott kizárásról szóló határozat napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül kell a kizárási pert megindítani.

Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.

Kétszemélyes társaság esetén kizárási per nem indítható.

Nem zárható ki továbbá a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak