2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
Energiatermelés a hátsó kertben

Energiatermelés a hátsó kertben

2015. június 26. 20:26

A megújuló energiára egyre több vállalkozás tekint jó hosszú távú befektetésként. Ki termelhet áramot? Hogyan szabad azt értékesíteni? Mit csinálhatunk a fölösleggel? Ilyen kérdésekre válaszolt jogi szakértőnk. 

Milyen kötelezettségei vannak Magyarországnak a megújuló energia felhasználásának területén?

Az Európai Unión belül már régóta cél a megújuló energia minél szélesebb körben való elterjesztése. A 2009/28/EK irányelv elfogadásával az unió elkötelezte magát a klímavédelem mellett és ennek érdekében összehangolt intézkedéscsomag bevezetése mellett döntött, amely a CO2 kibocsátás csökkentését és az energiahatékonyság növelését célozza.

Az unió felállította a 2020-ra elérni kívánt három 20-as célt, azaz: - az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását legalább 20%-kal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest, - az uniós energiafogyasztás 20%-át megújuló forrásokból kell megtermelni, - az elsődleges energiafelhasználást az energiahatékonyság növelésével az előrevetített szinthez képest 20%-kal kell csökkenteni.

Az uniós szintű célok elérését - a tagállamok adottságait figyelembevevő - tagállami célokra bontották. A magyar kormány 2010 decemberében hagyta jóvá a klímavédelmi cél- és eszközrendszert felvázoló dokumentumot, a „Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve”-t (röviden NCST), amiben a megújuló energiatermelés 2020- ra kötelezően teljesítendő 13%-os aránya helyett 14,65%-ot vállalt.

Milyen jogi követelményeknek kell megfelelnie egy vállalkozásnak ahhoz, hogy területén megújuló energiát termelő háztartási méretű kiserőművet (HMKE) létesítsen?

Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a jogszabályokban meghatározottak szerint.

HMKE-nek minősül a jogszabály szerint az a villamosenergia-termelő berendezés, amelyre az alábbiak jellemzők:

1.       közcélú kisfeszültségű hálózathoz, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezeték hálózatra csatlakozik,

2.       erőművi névleges teljesítőképessége nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét,

3.       maximum 50 kVA erőművi névleges teljesítőképességű.

Abban az esetben azonban, ha a kiserőmű közcélú elosztóhálózathoz kíván csatlakozni az csak az adott területen működési engedéllyel rendelkező elosztói engedélyes hozzájárulásával lehetséges.

Ha HMKE a közcélú hálózattal, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezeték hálózattal párhuzamosan nem üzemel (szigetüzem), a HMKE létesítését elegendő bejelenteni.

Milyen esetben lehetséges a kiserőmű hálózatra csatlakozása?

Manapság már nem újdonság egy kiserőmű csatlakozási igénye. A megújuló energia projektek legnagyobb kockázata egyértelműen az energia eladásából származó bevételek tekintetében jelentkezik. Ezt a kockázatot a kötelező átvételi tarifa rendszerekben a termelt villamos energia átvételi árának alakulása jelenti, ami az erre vonatkozó kormányzati politika függvénye.

A csatlakozni kívánó kiserőműveknek jelentős költségeket kell fordítaniuk a létesítésre, majd a hálózati csatlakozásra is.  A hálózatra csatlakozás feltételei: - közcélú hálózat elkészülte, csatlakozási díj megfizetése, mérési terv jóváhagyatása az engedélyessel, hálózat-csatlakozási szerződés megkötése, hálózathasználati szerződés megkötése.

Milyen feltételei vannak, ha egy vállalkozás a maga által termelt megújuló energiát értékesíteni kívánja?

Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély birtokában lehet.

A termelő az engedély alapján jogosult a saját maga által termelt villamos energia értékesítésére.

A felhasználók részére közvetlenül értékesítő termelőt úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítő villamosenergia-kereskedőt.

A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás felhasználásának elősegítése érdekében a jogszabály kötelező átvételi rendszert hozott létre. A kötelező átvétel történhet piaci áron vagy külön jogszabályban meghatározott átvételi áron.

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát, az átvétel feltételeit és módját a Kormány rendeletben állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak