Mi a legjobb megoldás akkor, ha a munkavállaló fejlődni, tanulni akar, a munkáltató pedig szeretné  támogatni az általa foglalkoztatott munkavállalót, hogy ezáltal a cég számára is „megtérülő” tudásra tegyen szert?

A munka mellett folytatott tanulmányok olyan terheket róhatnak a munkavállalóra, melyek sokszor a munkavégzésével nem, vagy csak nehezen összeegyeztethetőek. Így marad a dilemma, hogy érdemes-e bele kezdeni egy esetlegesen évekig tartó tanulmányi időszakba. Hogy marad szabadideje a munkavállalónak, ha az összes szabadsága elmegy az iskolába járásra, vizsgázásra? Miből fogja kifizetni a tanulni vágyó munkavállaló a sok esetben tetemes tandíjat?

A törvényhozó hamar belátta, hogy szabályokat kell alkotnia a tanulmányi szerződés vonatkozásában: a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 229. §-a tartalmazza a vonatkozó rendelkezéseket.

A tanulmányi szerződés lényege, hogy a munkáltató vállalja, hogy támogatást nyújt a munkavállalójának a tanulmányai elvégzése alatt. A munkavállaló pedig kötelezettséget vállal a szerződésben arra, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn, legfeljebb 5 éven keresztül a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

Fontos tudni, hogy nem köthető tanulmányi szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá akkor, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

A tanulmányi szerződést minden esetben írásba kell foglalni, abban meg kell állapodni a munkáltatót terhelő támogatás formájában, mértékében, valamint a támogatással arányosan annak az időnek a hosszában, amely alatt a munkavállaló köteles a felmondástól tartózkodni. A munkáltatót terhelő támogatás lehet például a tandíj megtérítése, a tanszerek, tankönyvek megvásárlása, az utazási, szállás költségek viselése, az előadások, tanórák, konzultációk, vizsgák, házi dolgozatok, szakdolgozat elkészítésének idejére fizetett távollét biztosítása.

Az, hogy a tanulmányi szerződés milyen tanulmányok folytatására szól, a felek megállapodásától függ: egyaránt köthető iskolarendszerű, nem iskolarendszerű, illetve más jellegű képzésre (például nyelvi képzésre) vagy szakmai gyakorlat megszerzésére is. Az esetleges munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.

A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató pedig elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le.

Ha valamelyik fél körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna a szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le. A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.