2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
Jogi kötelezettségek a pályázatokban

Jogi kötelezettségek a pályázatokban

2015. május 15. 15:14

Jogi szakértőnk a hazai és uniós pályázatokkal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszolt.

Milyen típusú pályázati források érhetőek el a hazai vállalkozások számára?

A hazai mikro-, kis-, és közép vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek forrása egyre inkább az uniós és hazai költségvetési támogatások pályázati rendszere. A pályázatok mostanra a vállalkozások működésének és fenntartásának illetve versenyképességük folyamatos megteremtésének fontos eszközévé váltak.

Az EU korán felismerte, hogy a foglalkoztatottság fenntartásában kiemelkedő szerepet játszanak a kkv-k, ezért az ő támogatásuk a munkanélküliség csökkentésének egyik működőképes eszköze.

Attól függően, hogy az uniós forrásokat közvetlenül az Európai Unió szervein keresztül vagy a tagállamok által kialakított közvetítő rendszeren keresztül nyújtják, közvetlen és közvetett uniós támogatásokról beszélhetünk.

A közvetlen uniós források jellemzője, hogy azokban a kedvezményezett és egy uniós szerv között jön létre kapcsolat a közösségi jog iránymutatásai mellett, míg a közvetett források elnyerése esetén a kedvezményezett a tagállam arra felhatalmazott szervezetével kerül szerződéses jogviszonyba, és ezen esetben e támogatási formára külön, a tagállamban meghatározott jogszabályok a követendőek.

A 2014 és 2020 közötti időszakra meghirdetett hétéves költségvetésből az uniós tagállamok operatív programokon keresztül hívhatják le az uniós támogatásokat. Ezen periódus alatt az egyik legnagyobb keretösszegű (9,1 milliárd eurós) fejlesztési program Magyarországon a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), mely elsősorban a kis- és közepes vállalkozások versenyképességét, munkahely teremtési lehetőségeit hivatott segíteni, fenntartható és minőségi munkahelyek teremtésének reményében, a gazdaság korszerűsítése révén.

Általában milyen kötelezettségekkel jár a pályázati források elnyerése?

A pályázatok nem csak pénzügyi forrásokat és megújulási lehetőségeket biztosítanak a vállalkozások számára, hanem ezzel együtt szigorú követelményeket is támasztanak velük szemben, azok felhasználására és elszámolására vonatkozóan.

A pályázat elnyerését követően a finanszírozó intézmény támogatási szerződést köt a pályázat nyertesével, melyben a beruházás megvalósításának pontos ütemtervén túl,  az elszámolás rendjét is konkrétan szabályozzák a felek. A nyertes pályázó így a projekt megkezdését megelőzően már tisztában van azzal, hogy a projekt mely költségelemei és hogyan számolhatóak el a pályázati költségvetésben. .

Az elnyert támogatás és a támogatási szerződés megkötése után a megvalósítás és az elszámolás folyamata következik. Az uniós források esetében ez együtt jár az adminisztrációs terhek növekedésén túl az ellenőrzéstűrési kötelezettséggel és a megvalósítást követő fenntartási időszak biztosításával is. A megvalósítás egyik alapeleme annak a rendszerszervezési feladatnak az elvégzése, amely integrálni képes az adott projekt megvalósításának személyi és tárgyi feltételrendszerét az adott szervezet működésébe. Ezenkívül a vállalkozásnak ki kell alakítania egy olyan elszámolási rendszert, amelynek rendje és tartalma megfelel a támogatási szerződés rendelkezéseinek és, amely lehetővé teszi az ütemezett beszámolást a projekt megvalósításáról (előrehaladási jelentések, záró beszámolók).

Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak egy vállalkozásnak, ha úgy véli, méltánytalanul zajlott le egy pályázati eljárás?

Első lépésben a pályázat kiírójához fordulhat panasszal és kérheti, hogy döntését vizsgálja felül vagy módosítsa illetve ennek eredménytelensége esetén bírósághoz fordulhat és peres eljárást kezdeményezhet.

Visszatérítendő pályázati forrást elnyerő cég végrehajtott egy beruházást, egy idő után azonban nem tudja visszafizetni a pályázati pénzt. Mi történik ilyenkor?

Az első és legfontosabb, hogy bármilyen kecsegtető is a pályázattal elnyerhető összeg, mielőtt belevágunk egy pályázati projektbe igyekezzünk felmérni a pályázat megvalósításával járó terheket, illetve a projekt várható megtérülését. Sok esetben a szükséges önerő forrásának megteremtése is már aránytalanul nagy terhet róhat a vállalkozásra, amely akár a működőképességet is veszélyeztetheti.

A piaci körülmények között gazdálkodók körében fontos alapelv, hogy nem érdemes olyan projektbe belevágni, amely kizárólag a támogatásnak köszönhetően térül majd meg, de piaci alapon nem lenne jövedelmező.

Amennyiben a projekt támogatás nélkül is piacképes, alaposan tájékozódni kell a támogatás feltételrendszeréről, a pályázattal járó adminisztrációs és anyagi terhekről, a pályázati rendszer bonyolultságából adódó nehézségekről. Azt is tudatosan alá kell támasztani számításokkal, hogy a fejlesztéssel megvalósítandó projekt megtérül-e, milyen időtávon és mennyire életképes.

Visszatérítendő pályázati támogatások esetében szinte kivétel nélkül a pályázati összeg erejéig biztosíték nyújtását kéri a támogató a pályázótól és ezek hiányában általában nem is kerül sor pályázati pénz kifizetésére.

Amennyiben előre látjuk, hogy a pályázati összeg határidőben történő visszafizetését nem tudjuk majd teljesíteni, úgy azt érdemes a tudomásszerzést követően azonnal jelezni a támogató felé. Ilyen esetekben a kifizetésre biztosított hosszabb-rövidebb türelmi idő után a szerződés felmondásra kerül és támogatás nyújtó a felajánlott biztosítékok köréből keres kielégítést.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak