2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
Mindent a csődbűntettről

Mindent a csődbűntettről

2015. augusztus 26. 16:36

Az a vállalkozások velejárója, hogy néhány cég csődbe megy, az viszont már bűncselekmény lehet, ha valaki "ügyeskedve" próbálja menteni a menthetőt. Jogi szakértőnk a csődbűntettel kapcsolatos tudnivalókra világított rá.

Mit jelent a csődbűntett? Milyen büntetés szabható ki ezért?

A csődbűncselekmény a hatályos szabályozás szerint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények között helyezkedik el, és valamennyi fordulata a hitelezők érdekét hivatott szolgálni. A csődbűncselekmény valamennyi alapesete csak szándékosan követhető el.

A Büntető törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény (Btk.) 404. §-a a csődbűncselekmény négy alapesetét szabályozza:

  1. a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekmény (vétkes gazdálkodás) [(1) bekezdés];
  2. a fizetésképtelenséget előidéző csődbűncselekmény (csalárd bukás) [(2) bekezdés a) pontja];
  3. a fizetésképtelenségi helyzetben elkövetett csődbűncselekmény (fedezetelvonó csődbűncselekmény) [(2) bekezdés b) pontja];
  4. a hitelező jogtalan előnyben részesítésével elkövetett csődbűncselekmény (kielégítési sorrend megsértése) [(4) bekezdés].

„404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén:

a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,

b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy

c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon

a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet

a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy

b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével

a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Elrejtésről, eltitkolásról akkor beszélhetünk, ha az adós szándékos magatartása folytán a vagyon a hitelező számára hozzáférhetetlenné válik. Közös jellemzőjük, hogy az érintett vagyontárgyak még megvannak, de a hitelezők számára hozzáférhetetlenek. Elrejtés folytán a vagyontárgy a nyilvántartásokból kikerül, míg eltitkolás esetén bele sem kerül.

A megrongálása dolog állagának olyan károsítása, amely folytán az értéke csökken. A megsemmisítés a dolog állagának megszüntetése, vagy olyan fokú károsítása, amelynek folytán az eredeti állapotába már nem állítható vissza. A használhatatlanná tétel pedig a dolog állagának sérelme nélkül a rendeltetésszerű használatra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná tétel

Színlelt ügylet kötése esetén a felek tényleges akarata eltér a szerződésben rögzítettektől, célja a hitelezői igények kielégítését szolgáló vagyon tulajdonjogának hitelezők előli leplezése.

Kétes követelésről akkor beszélhetünk, ha annak ténybeli vagy jogi alapját vitatni lehet, illetve akkor is, ha érvényesítését illetően ésszerű kételyek támaszthatók.

Az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon történő elkövetés meghatározása a legösszetettebb, ugyanis pont ezen elkövetési magatartás teszi nyitottá a csődbűncselekmény törvényi tényállását. Az ésszerű gazdálkodással való ellentétet az ésszerűtlenség kategóriájának meghatározásával lehet leginkább meghatározni. „A gazdálkodás akkor ésszerűtlen, ha a kitűzött gazdasági eredmény bekövetkezésének a lehetősége kisebb, mint a veszteség bekövetkezésének lehetősége.”

A bűncselekmény elkövetési tárgya tehát minden esetben a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon. Számviteli szempontból vagyon mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek, vagy forgóeszköznek minősít. A hitelezői igények kielégítési alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét és milyen hatállyal jegyeztek be.

A büntetési tétel az első három alapeset (vétkes gazdálkodás, csalárd bukás, fedezetelvonó bűncselekmény) megvalósítása esetén bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

A kielégítési sorrend megsértésével történő hitelezői előnyben részesítés esetén, a büntetési tétel vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés.

Az első három alapesethez a törvény azonos minősített eseteket kapcsol.

A Btk. 404.§ (3) bekezdése alapján a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha:

  • a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
  • b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.

Mikor bűntethető az elkövető csődbűncselekmény miatt?

A csődbűncselekmény miatti büntetőjogi felelősségre vonás objektív feltételét a Btk. 404.§ (5) bekezdése határozza meg. Eszerint a bűncselekmény akkor büntethető, ha

  • a) a csődeljárást megindították,
  • b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
  • c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

Ki követhet el a csődbűntettet? Ki lehet a bűncselekmény alanya?

A Btk. 404.§ (6) bekezdése alapján a csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. A csődbűncselekmény tettese nem lehet bárki, csak a törvényi tényállásban meghatározott elkövetői kör.

A rendelkezni jogosultak körének meghatározásakor a bűncselekmény alanyainak két csoportját érdemes megkülönböztetni.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet adóssal kapcsolatba kerülő személyeinek köre. E körbe sorolhatók a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői, ugyanis nekik vannak a szervezet működését alapvetően meghatározó döntési jogosultságaik. Ugyancsak e körbe tartoznak a gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai), akik az alapvető és a működés szempontjából kardinális jellegű döntések meghozatalára jogosultak.

A tettesek második csoportja elsősorban nem az adós gazdálkodó szervezethez, hanem az egyes fizetésképtelenségi eljárásokhoz kapcsolódó személyek köre, tehát csődeljárás esetén a vagyonfelügyelő, felszámolási eljárás esetén a felszámolóbiztos és a végelszámolási eljárásban kulcsszerepet játszó végelszámoló is.

Hogyan határozható meg a cégvezető felelőssége a vállalkozás csődje esetén?

A csődbűncselekmény elkövetése esetén a vezető tisztségviselő illetve cégvezető felelőssége korlátlan függetlenül attól, hogy milyen társasági formában működik a vállalkozás, tekintettel arra, hogy a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Nem mentség tehát ilyen esetekben az sem, ha az adott társaság kft. formájában működik, ugyanis nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt.

Amennyiben megállapítható, hogy ezen személyek a társaság vagyonával a sajátjukként rendelkeztek, illetőleg azt a maguk, vagy más személyek javára csökkentették, jóllehet tudták – vagy az általában elvárható gondosság mellett tudniuk kellett –, hogy ezáltal a társaság nem lesz képes teljesíteni a harmadik személyek irányában fennálló kötelezettségeit, úgy helytállási kötelezettségük a büntetőjogi felelősségre vonáson túl természetesen a teljes vagyonuk erejéig fennáll.

Mennyi idő után évül el a csődbűntett?

A Btk. 26. § (1) bekezdése rendelkezik a bűncselekmények büntethetőségéről. Ennek értelmében

„A büntethetőség - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.”

Btk. 27. § szerint az elévülés kezdő napja:

  • a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
  • b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,
  • c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,
  • d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
  • Az elévülést természetesen félbeszakítja a büntetőeljárás megindítása. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak