2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
Munkaidő, bérpótlék és szabadságolás

Munkaidő, bérpótlék és szabadságolás

2015. május 8. 15:22

Jogi szakértőnk a foglalkoztatással, bérpótlékokkal és szabadságolással kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszolt. 

Mit jelent a teljes- és a részmunkaidős foglalkoztatás a törvény szerint?

A Munka törvénykönyve szerint (Mt. 92. §) a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).

A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő).

A részmunkaidős foglalkoztatás az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák egyike. Részmunkaidőben csak akkor foglalkoztathat a munkáltató, ha ebben a munkavállalóval külön megállapodik. A megállapodás a munkaidőt tartalmazhatja napi, heti vagy havi munkaidő meghatározásával is.

A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén viszont a gyermek 5 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Legfeljebb mennyit lehet dolgoztatni egy munkavállalót?

A teljes napi munkaidő legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el vagy a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója. (Tulajdonosnak a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik).

A munkáltató a teljes napi munkaidőn felül rendkívüli munkaidőt is elrendelhet. Rendkívüli munkaidőnek számít az ügyelet tartama is. Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.

A munkavállaló a napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. A készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el.

Az Mt. alapján készenlét a várandós munkavállalóknál (a gyermek 3 éves koráig), a gyermekét egyedül nevelő munkavállalóknál (a gyermek 3 éves koráig), és egészségkárosító kockázat fennállásakor nem rendelhető el; gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén pedig a gyermek 3 és 4 éves kora között csak hozzájárulásával rendelhető el.

Milyen módszerekkel kompenzálhatjuk munkavállalóinkat a túlórákért?

A jogszabály szerint a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül a túlórák után bérpótlék illeti meg. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére.

Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár.

A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.

Éjszakai munkavégzés esetén, ha annak tartama az egy órát meghaladja a munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - 15% bérpótlék jár.

Készenlét esetén 20%, ügyelet esetén 40% bérpótlék jár. Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, 50% bérpótlék jár.

Milyen mértékben rendelkezik munkavállaló a szabadságával? Mennyi szabadság jár az alkalmazottaknak?

Főszabály szerint a munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól (Mt. 122. §).

A munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni köteles. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, kivéve, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött. Utóbbi esetben a szabadság az esedékességet követő év március 31-ig adható ki.

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja, vagy a már megkezdett szabadságot megszakíthatja. Amennyiben a munkavállalónak ezzel összefüggésben kára vagy költsége merül fel a munkáltató köteles azt megtéríteni.

A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §).

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

A munkavállalónak 25. életévétől egy, 28. életévétől kettő, 31. életévétől három, 33. életévétől négy, 35. életévétől öt, 37. életévétől hat, 39. életévétől hét, 41. életévétől nyolc, 43. életévétől kilenc, 45. életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.

A munkavállalónak tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A fiatal munkavállalónak 18 éves koráig évenként öt munkanap pótszabadság jár

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Milyen esetekben kötelező elengedni a munkavállalót a munkahelyről? (orvosi vizsgálat, beteg gyerek, stb.)

A munkáltató köteles mentesíteni a munkavállalót a munkavégzés és a rendelkezésre állási kötelezettség alól:

  • a kötelező orvosi vizsgálat tartamára,
  • véradáshoz szükséges, de legalább 4 óra időtartamra, 
  • az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára,
  • hozzátartozója halálakor 2 munkanap időtartamra,
  • bírósági vagy hatósági felhívásra az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
  • ha a munkavállaló szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
  • keresőképtelensége idejére,
  • a munkáltató hozzájárulásával folytatott képzésen, továbbképzésen való részvételhez szükséges időre,
  • a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak