2021. szeptember. 16. csütörtök - Edit napja van
Banner
Banner
Banner
Vállalkozások a bíróságon

Vállalkozások a bíróságon

2015. szeptember 20. 11:27

Hogyan indíthat pert egy vállalkozás? Kinek kell kifizetni a felmerülő költségeket? Mi történik, ha a bírósági eljárás közben megegyeznek a felek? Jogi szakértőnk a cégek perindításával kapcsolatos kérdésekre válaszolt. 

Milyen esetekben indíthat pert egy vállalkozás?

A vállalkozások az esetek döntő többségében vagyoni igényeik érvényesítése céljából indítanak polgári pert. Amennyiben azonban másik jogi személy, vagyis egy másik vállalkozás ellen kívánunk pert indítani, úgy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 121/A. §-a szerint a keresetlevél benyújtása előtt meg kell kísérelnünk a jogvita peren kívül elintézését. Ez mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek. Tehát ha a peren kívül nem sikerül megegyezésre jutnunk, úgy ezt követően a bíróságtól kérhetjük a jogvita eldöntését.

A peres eljárás megindításának további feltétele, hogy a vitában érdekelt felek legyünk. Más helyett ezért értelemszerűen nem indíthatunk pert. A peres eljárás megindításához kereseti kérelmet kell előterjesztenünk az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság felé. Az általános illetékességi szabály szerint:

„Pp. 9. § (1) Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség).”

A bíróság a felek között fennálló a jogvitát tehát erre irányuló kérelem esetén bírálja el, mely kérelemhez kötve van, azon túl nem terjeszkedhet, azonban a kérelmet nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.

A Pp. 3. §-a értelmében a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli, ezért a keresetlevél benyújtása és a peres eljárás megindítása előtt jó ha számba vesszük, hogy állításainkat hogyan és milyen dokumentumokkal, esetleg tanúkkal tudjuk bizonyítani, alátámasztani.

Milyen lépéseket célszerű végigjárni egy vitás ügyben, mielőtt bírósághoz fordulna egy cég?

A peres eljárás megindítása előtt mindenképpen érdemes megpróbálnunk megegyezni a jogvitában álló másik féllel, legyen az jogi személy vagy természetes személy. Ezzel megspórolhatjuk a peres eljárás költségeinek megelőlegezését (beleértve az ügyünkben eljáró jogi képviselő munkadíját) és rengeteg időt.

Pénzköveteléseink érvényesítésére a peres eljárás megindítása helyett választhatjuk a fizetési meghagyásos eljárást is. A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás. Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján ugyanakkor az a pénzkövetelés, melynek összege a négyszázmillió forintot meghaladja. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül - papír alapon bocsátja ki.

Ezekben az eljárásokban nincs bizonyításnak helye, és amennyiben az adós nem él ellentmondással a kézbesítéstől számított 15 napon belül úgy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtási eljárást indíthatunk.

Milyen típusú költségekkel kell számolnia egy vállalkozásnak, ha peres úton rendezné problémáját?

Peres eljárás megindítása esetén számolnunk kell az ezzel járó perköltségekkel.  A jogszabály szerint a perköltség mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (eljárási illeték, tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.). A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd munkadíját is. A pernyertes fél költségeinek megfizetésére főszabályként a pervesztes felet kell kötelezni.

A perköltségek közül a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg az eljárási illetéket kell megfizetnünk.

A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának (pertárgy) az eljárás megindításakor fennálló értéke. A pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. Elsőfokú peres eljárásban az illeték mértéke a pertárgy értékének 6%, de legalább 15.000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint. Ez bizonyos esetekben mérsékelhető, így például ha a per szüneteléssel, vagy elállás folytán szűnik meg.

Mi történik, ha egy folyamatban lévő peres eljárás közben megoldódik vagy lényegtelenné válik az azt kiváltó konfliktus?

Abban az esetben, ha peres eljárás alatt a másik féllel egyezséget kötünk, vagy időközben törleszti tartozását és megszűnik a követelésünk, illetve rendeződik vitás ügyünk, úgy elállhatunk a keresetünktől, vagy megköthetjük egyezségünket a bíróság előtt illetve a másik féllel közösen kérhetjük a per szüneteltetését a bíróságtól. Azonban jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy mérsékelt illetéket ilyen esetekben is fizetni kell, az alábbiak szerint:

Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a

  • ha a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll,
  • ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik;
  • ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti;
  • ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek;
  • ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik;

Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a,

  • ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik.

Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor.

Ha a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére.

Ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni.

Mire kell különösen odafigyelni, ha cégünk, mint alperes kénytelen megjelenni a bíróság előtt?

A jogszabály szerint, ha az első tárgyaláson alperesként nem jelenünk meg és írásbeli védekezést sem terjesztünk elő, a bíróság a felperes kérelmére bírósági meghagyással kötelezni fog minket a kereseti kérelemnek megfelelően, egyben kötelezni fog a felperes költségeinek megfizetésére. Ezért nagyon fontos, hogy jelen legyünk vagy a jogszabály szerint képviseltessük magunkat a tárgyaláson.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

 

Partneroldalak