Emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma tavaly novemberben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint: a nyers adat szerint 5,3, a naptárhatástól megtisztítva pedig 5,2 százalékkal.

Az előző hónapban valamivel magasabb, 6,4 százalékos kiigazítatlan, illetve 5,5 százalékos naptárhatástól megtisztított növekedést mért a KSH. 

A KSH közölte, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,7 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene novemberben az előző havi 3,9 százalékos ütemet követően. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben viszont 8,0 százalékról 9,1 százalékosra gyorsult a növekedés, míg az üzemanyag-vásárlások 5,6 százalékkal emelkedtek az októberi 4,4 százalék után. 

A tavalyi év január-novembere között a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,3 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

A nyers adatok szerint a nem élelmiszerjellegű iparcikkek értékesítési volumene 9,3, az élelmiszereké 3,7 százalékkal, míg az üzemanyag-forgalom 6,4 százalékkal nőtt az előző év január-novemberéhez viszonyítva. A naptárhatástól megtisztítva rendre 9,4, 3,8, illetve 6,5 százalékos volt a forgalom növekedése. 

Lassabb ütemű növekedés

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: tavaly novemberben a Takarékbank várakozásainak megfelelően a nyers adat szerint 5,3, míg naptárhatással kiigazítva 5,2 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel ezelőttihez képest, ami az egy évvel ezelőtti erős bázis hatására némi lassulást mutat az előző hónapban mért 6,4, illetve 5,5 százalékos növekedéshez képest.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 5,6 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Tavaly január–novemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,3 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.

Jelentős reálbér-emelkedés

Suppan szerint a tavalyi évben folytatódó, jelentős, nyolc százalékot meghaladó reálbér növekedés, a tavaly márciusban 16 éves csúcsra ugró – és azóta is a közelében tartózkodó – fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése, amely azonban a magasabb bázis miatt már lassulhat. Így a tavaly előtti, összességében 5,6 százalékos növekedést tavaly gyorsabb ütemű, 6,3 százalékos növekedés követhetett, ami hozzájárult a GDP növekedésének tavalyi gyorsulásához is.

Idén a reálbérek növekedése hat százalékhoz közeli mértékben folytatódhat a várakozásunk szerint, így a kiskereskedelmi forgalom növekedése is folytatódhat, azonban ennek mértéke 4,5 százalékra lassulhat a Takarékbank várakozásai szerint. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma is – fogalmazott az elemző.

Mint mondta: a háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani, az új autó regisztrációk pedig az első tizenegy hónapban 17,5 százalékkal emelkedtek, noha szeptembertől az új károsanyag-kibocsátás méréséi szabályozások (WLTP) bevezetése miatt több modell eltűnt a kínálatból, ami átmeneti visszaesést okozott a forgalomba helyezések számában.

4,8 százalékos GDP növekedés

Suppan gergely kifejtette: a kiskereskedelem tavalyi gyorsulása összhangban van azon várakozásukkal, hogy tavaly az egy évvel azelőttit meghaladó lehetett a GDP növekedése, így 2018-ban 4,8 százalékos GDP növekedésre számítanak.

Úgy fogalmazott: a minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti. Emlékeztetett: 2015 átlagához képest 19,5 százalékkal, 2010-hez képest pedig 31,4 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom.

A belső kereslet maradhat a GDP növekedés hajtóereje

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője elmondta, a lassulás ellenére a novemberi adatok továbbra is erőteljesnek mondhatóak.  A legfrissebb számok alapján így ősszel némileg lassulhatott a háztartások fogyasztásának növekedési üteme a nyári adatokhoz képest, ám a belső fogyasztás továbbra is a GDP bővülésének meghatározó tényezője maradhatott.

Az emelkedő bérek, a feszes munkapiac, a fogyasztói bizalom alakulása továbbra is támogatják a vásárlások folytatódását, így alapvetően erős kiskereskedelmi számokat várnak decemberre is. Idén némileg alacsonyabb lehet a kiskereskedelem bővülése, 4,6 százalékos éves növekedésre számítanak, ugyanakkor idén is a belső kereslet maradhat a GDP növekedés hajtóereje. Az erős belső fogyasztás magas importtartalma pedig hozzájárulhat a fizetési mérleg és a külkereskedelmi többlet további apadásához. Idén 3,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – fogalmazott az elemző.
 

Hunyor Erna Szofia
Forrás: Pr7/KSH/Takarékbank/Erste Bank