2022. október. 2. - Petra napja van
Banner
Banner
Banner
Cameron egyedül maradt

Cameron egyedül maradt

2014. január 20. 15:58

A brit miniszterelnök súlyos károkat okozhat azzal, ha továbbra is kitart a munkaerő szabad áramlásának korlátozása mellett - foglalta össze az európai politikai elit véleményét a Financial Times. A brit kormány ugyanakkor tovább szigorította a bevándorlás feltételeit, áprilistól megvonva a lakhatási támogatást is az állással nem rendelkezőktől. 

Theresa May brit belügyminiszter és Iain Duncan Smith munka- és nyugdíjügyi miniszter a Daily Mail című lapnak írt cikkükben jelentették be, hogy április elsejétől megvonják a lakhatási támogatást is azoktól a bevándorlóktól, akiknek nincs munkájuk. Ez újabb csapás lesz azoknak az uniós állampolgároknak, akik dolgozni szeretnének a brit szigeteken, de január elsejétől ott tartózkodásuk első három hónapjában nem igényelhetnek szociális juttatásokat. Ráadásul azok a főbérlők, akik kiadják a lakásukat illegális bevándorlóknak 3 ezer font büntetésre számíthatnak. 

David Cameron brit kormányfő azonban egyedül maradt azzal az álláspontjával, amely korlátozná az egyik legfontosabb, és az uniós közembernek is leginkább érthető alapjogot: a munkaerő szabad áramlását. A németek és a franciák csak addig voltak partnerei, amíg a szociális juttatások igénylésével visszaélők elleni fellépést szorgalmazta. Abban a pillanatban kiálltak mögüle azonban, amikor a szabad munkavállalás ellen kezdett el kampányolni. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a Financial Times-nak úgy nyilatkozott: Németország rengeteget profitált abból, hogy az államközösség déli részéből olyan fiatalok érkeztek a területére, akik tanulni és dolgozni akartak. De ennek a folyamatnak a haszonélvezői voltak azok az országok is, ahonnét ezek a fiatalok származtak. A német külügyi tárca vezetője tehát úgy látja: aki ezt a folyamatot meg akarja kérdőjelezni az egész Európának, és Németországnak is kárt okoz. Steinmeier hangsúlyozta, hogy a szabad munkavállalás az európai integráció elvitathatlan része, amit nem lehet módosítani, vagy újratárgyalni. 

Ezt az álláspontot erősítette meg Paschal Donohue ír Európa-ügyi miniszter is, aki szerint a mozgásszabadság annak az egyezségnek az elidegeníthetetlen eleme, amely egyben tartja az uniót. De az egyébként a bevándorlási ügyekben általában a britekhez közeli álláspontot elfoglaló hollandok sem osztják Cameron véleményét. A holland álláspont szerint is határozottan, de a meglévő eszközökkel kell fellépni a szociális juttatásokkal visszaélő külföldiekkel szemben. Vagyis nem a mozgásukat kell korlátozni, hanem az egész unióra kiterjeszthető büntető intézkedéseket kell életbe léptetni az élősködők távol tartására. Ezt az álláspontot a franciák is helyeslik. 

Az európai politikai körökben kialakult vélemény tehát úgy összegezhető, hogy David Cameron az egyik legjelentősebb európai integrációs vívmányt szeretné feláldozni középtávú politikai céljainak oltárán. A brit kormányfő ugyanis népszavazást szeretne tartani 2017-ben a brit uniós tagságról, hogy kifogja a szelet a tagságot elvető, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő brit Függetlenségi Párt (Ukip) vitorlájából. 

Cameron hozzáállása azonban nemcsak Európának, hanem Nagy-Britanniának is komoly gazdasági károkat okozhat. A The Observer című londoni lap amerikai és japán diplomáciai forrásokat idézett, amelyek egybehangzóan állítják: a két ország vállalatai nagy-britanniai beruházásaik elhalasztását fontolgatják. A japán kormány nem cáfolta azokat a brit sajtóértesüléseket sem, amelyek szerint már tavaly nyáron figyelmeztette Londont: akár 1300 japán cég is újragondolhatja brit érdekeltségeinek sorsát, ha Nagy-Britannia a jövőben "nem töltene be jelentős szerepet" az EU-ban. A brit gazdaságban a japán vállalatok 130 ezer munkahelyet hoztak létre, többet, mint bárhol másutt Európában.

A The Observenek írt cikkében a Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója, John Cridland számokkal érvelt a brit EU-tagság fenntartása mellett. Cridland szerint a brit gyógyszer- és vegyipar, amely 322 ezer embernek ad munkát, önmagában 53 milliárd font (19 ezer milliárd forint) értékben exportál évente, és ennek 56 százaléka az EU-ba irányul. Cridland hangsúlyozta, hogy az EU eddig 24 ezer milliárd dollár értékben kötött kereskedelmi szerződéseket a világ többi részével, és ez az a befolyás, amely új piacokat nyit a brit vállalatok számára. A CBI vezetője szerint Nagy-Britannia egyedül nehezen tudná ugyanezt a befolyást megteremteni magának.

A szakértők többsége szerint igen kevés az esély a britek „fényes elszigetelődésére” egyre globalizálódó világunkban, különösen akkor, ha az elkövetkezendő évben sikerül tető alá hozni az EU és az Amerikai Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményt. 

Szerző: Szalontay Mihály

 

Partneroldalak